Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: pályafutása rész kb. 10 év hiányzik.
17 évesen a Bologna felnőtt együttesében kezdett játszani. 1982 és 1997 között a Sampdoria híres „aranycsapatának” a játékosa volt. Itt Viallival ők ketten voltak a híres "gól ikrek". 1997-ben került a római sasokhoz. Mikor itt 2000-ben ismét bajnok lett, 36 évesen ő viselte a 10-es mezt. Az olasz U21 csapatban 82 és 86 között 26 meccsen 9 gólt lőtt, majd 1994-ig 36 mérkőzésen 4 gólt a squadra azzurában. A csúcson vonult vissza, és 2000-ben Eriksson mester segédedzője lett a Lazio-nál, igaz 2001-ben egy rövidke időszakra még magára húzta a Leicester City mezét. 2001 telén menesztették a Fiorentina csapatától Fatih Terim-et és Mancini elvállalta az új feladatot, immáron vezetőedzőként dolgozott tovább. 2001 májusában Olasz Kupát nyert a lilákkal, akik azonban hatalmas pénzügyi válságba kerültek és el kellett adniuk legjobbjaikat a túléléshez. Mancini volt, hogy fizetést sem kapott. Végül 2002 februárjában menesztették, ugyanis kieső helyen állt a csapattal. A firenzei alakulat nem is tudta elkerülni a szezon végi búcsút. 2002 májusában Mancini lett korábbi csapatának, a Lazionak az edzője. Az itt töltött időszakát is megnehezítette egy financiális krízis, mely hatására a legjobbaktól ezúttal is meg kellett válnia. 2003-ban a csapat a negyedik helyen végzett a bajnokságban és bejutott az UEFA Kupa elődöntőjébe. Érdekesség, hogy később egyetlen csapatával sem tudott eddig eljutni egyik nemzetközi kupasorozatban sem. 2004-ben a hatodik helyre sikerült bekormányoznia az együttest, ugyanakkor az Olasz Kupában összejött a végső diadal. Az Inter erőteljes érdeklődésének hatására a Lazio a szezon végén felbontotta Mancini szerződését.
Inter (2004-2008)
2004-2005
Mancini 2004 nyarán érkezett Milánóba, azzal az ígérettel, hogy a csapat a Cúper és Zaccheroni időszakhoz képest jóval látványosabb futballt fog játszani. Az Internél hamar elnevezték ,,Mister X-nek˝ az olasz szakembert, köszönhetően a bajnokság során elért 18 döntetlennek. A kiváló tavaszi forma azonban bebiztosította a harmadik helyet a milánóiak számára. Az Olasz Kupában magabiztosan jutott be a Nerazzurri a döntőbe, ahol kettős győzelemmel diadalmaskodtak az AS Roma ellen. Ez volt a csapat első trófeája a 90-es években szerzett UEFA Kupa óta. A BL- ben drámai körülmények esett ki a csapat a legjobb nyolc között; az első meccset simán nyerte a Milan, a visszavágón azonban egy szabályosnak tűnő Cambiasso gólt nem adott meg a játékvezető, melyet követően a piros-feketék gyorsan előnybe is kerültek. A szurkolók fellázadtak az események láttán, a botrányossá váló körülmények hatására pedig a bíró lefújta a mérkőzést, melyet végül papíron a városi rivális nyert meg 3-0-ra.
2005-2006
Az új szezont egy Olasz Szuperkupa győzelemmel kezdte a csapat - a tavalyi bajnok Juventust győzték le 1-0-ra Verón hosszabbításban szerzett góljával. A Serie A-ban sokáig a második helyen állt az Inter, azonban a szezon végére beelőzött a Milan, így maradt a dobogó harmadik foka. A kupában sikerült a címvédés, ezúttal is a római farkasok ellen diadalmaskodva. A tavasszal kirobbant bundabotrány hatására a Juventust visszasorolták a másodosztályba, a Milánt pedig jelentős pontlevonással sújtották, akik így visszacsúsztak a negyedik helyre. Papíron az Inter kapta meg a Scudettót, az előző idény bajnoki címét pedig nem adták senkinek. A Bajnokok Ligájában a csapatot a Villareal ejtette ki a legjobb nyolc között.
2006-2007
Az Inter kerete jelentősen megerősödött az új szezonra, többek között néhány korábbi Juventus játékossal. A szuperkupa diadalt követően a csapat fölényesen nyerte meg a meggyengült bajnokságot, produkálva egy 17 meccses győzelmi sorozatot. A Serie A küzdelmei során mindössze egy vereséget szenvedett az Inter, mégpedig attól a Romától, amely ezúttal már az Olasz Kupát is megnyerte. A nemzetközi porondon azonban elmaradt az áttörés, sőt; a Valencia ellen már a legjobb 16-ban búcsúzni kényszerült a milánói alakulat.
2007-2008
A 2007/08-as idény már inkább keserves volt, mint sikeres. A BL nyolcaddöntőben a Liverpooltól elszenvedett kettős vereséget követően Mancini bejelentette távozását, majd másnapra meggondolta magát. Ezzel hatalmas bizonytalanságot okozott a csapatnál, mely majdnem elbukta tetemes előnyét a bajnokságban - csak az utolsó fordulóban sikerült bebiztosítani a bajnoki címet Parmában, egy drámai Ibrahimovic duplával. A csapat a szezon utolsó mérkőzésén 2-1-es vereséget szenvedett az AS Roma elleni kupadöntőben. A találkozó után az Inter bejelentette Mancini menesztését, akivel végül 4 szezon alatt 7 trófeát szereztek a milánóiak (3 bajnoki cím, 2-2 kupa, illetve szuperkupa győzelem. [4]
Manchester City (2009-2013)
2009 decemberében a Manchester City vezetősége bejelentette Roberto Mancinit, mint a csapat új menedzserét. [5] A néhány hónapos periódus még többnyire az akklimatizálódással telt, az olasz tréner az 5. helyre kormányozta be az arabok által megvásárolt klubot.
2010/2011
Mancini első teljes szezonjában megnyerte a hazai kupasorozatok közül talán a legnevesebbet, az FA kupát Yaya Touré jelentős közreműködésével - az elefántcsontparti szerezte a győztes gólt mind a városi rivális Manchester United elleni elődöntőben, mind a Stoke City ellen 1-0-ra megnyert döntőben. A bajnokságban a csapat a 3. helyen zárt, biztosítva ezzel a biztos BL csoportkörös szereplést a következő szezonra.
2011/2012
A bajnokságot sokáig vezette a gárda, azonban kora tavaszra jelentős lemaradásba került a városi riválishoz képest - a 6-1-es, Old Traffordon aratott győzelem ellenére. Miután Mancini kijelentette, hogy a bajnokság eldőlt, a csapat formája jelentősen feljavult és mivel a United elkezdett pontokat veszíteni, az egymás elleni visszavágó meccsükre 3 pontra olvadt a vörös ördögök előnye. A városi rangadón aztán megint Manchester kék fele ünnepelhetett, így azon túl, hogy Manciniék oda-vissza megverték a legnagyobb riválisukat, pontszámban is utolérték őket. Ráadásul a gólkülönbség nekik kedvezett, így az utolsó forduló előtt már a City vezette a Premier League küzdelmeit. A 38. meccsnap aztán egészen elképesztő drámát tartogatott. A United mérkőzését már lefújták, a vörösök 1-0-ra nyertek a Sunderland ellen és mivel a City vesztésre állt a végső percekben, úgy tűnt, hogy Fergussonék lesznek a bajnokok. Azonban előbb a bosnyák Dzeko egyenlített, majd a nyáron igazolt, azóta már klublegenda SergioAguero megnyerte a meccset a hosszabbításban a kékeknek. Ezzel a Manchester City lett a 2011/12-es szezon bajnokcsapata. [6]
2012/2013
Az idény kezdete azonnal kupát hozott a Mancini legénységnek, ugyanis a City megnyerte a Community Shieldet, ugyanakkor olaszországi munkásságához hasonlóan Manchesterben is a szétesésről szólt az utolsó szezonja. A Bajnokok Ligájában nem sikerült továbbjutni a csoportkörből, csakúgy, mint az előző idényben - igaz, akkor az utolsó pillanatokban behúzott bajnokság feledtette a nemzetközi csalódást. Ezúttal ez nem volt meg, ugyanis a Manchester United magabiztosan nyerte meg a Premier League küzdelmeit, az FA kupában pedig ugyan eljutott a csapat a döntőig, ám ott nagy meglepetésre alulmaradt a Wigan Athletic-kel szemben. Ráadásul Mancini kapcsolata közel sem volt tökéletes jó néhány játékosával sem. Az elbukott kupadöntőt követően menesztették az olasz menedzsert, aki megalapozta a klub felemelkedését azzal a három trófeával, melyeket megnyert a korábbi ínséges évtizedek után. [7]
Galatasaray (2013-2014)
2013 szeptemberében Mancinit nevezték ki a neves török csapat vezetőedzőjévé. A trénerrel jó néhány emlékezetes pillanatot élhetett át a klub, melyek közül talán a legismertebb a Juventus kiejtése a BL csoportkörben. Érdekesség, hogy ami a Cityvel két BL szezon alatt nem jött össze, az itt rögtön sikerült; Mancini csapata eljutott a Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába, ahol aztán a Chelsea állította meg őket a legjobb 16 között. A bajnokságot nem sikerült megnyerni, a Galata a második helyen végzett, ugyanakkor a Török Kupában összejött a végső diadal. Mancini tehát mind az öt, általa irányított csapattal nyert trófeát. A sikeresnek mondható szezont követően Mancini és a Galatasaray útjai elváltak - az olasz tréner nem megegyező célokra hivatkozott. [8]
Visszatérés az Interhez (2014-2016)
2014 őszén Mancini azzal a céllal szerződött újra korábbi sikereinek színhelyére, hogy visszajuttassa a kék-feketéket a Bajnokok Ligájába. Ez az első, kicsivel több, mint fél szezonja alatt nem sikerült, ugyanakkor már januárban, majd pedig nyáron olyan játékosok érkeztek a csapathoz az olasz tréner hívására, akik jelentős erősítést jelentettek. A 2015/16-os bajnokságot januárig vezette is a gárda, azonban tavaszra hatalmas hullámvölgybe került az Inter, így végül a 4. helyen végeztek, ami Európa Liga csoportkört jelentett a következő idényre. 2011 óta ez volt a csapat legsikeresebb szereplése a bajnokságban. Nyáron aztán újabb játékosok érkeztek kifejezetten Mancini kérésére, azonban a tulajdonosváltás a klubnál igencsak felkavarta az állóvizet. Mancini végül a bajnokság kezdete előtt két héttel távozott az Intertől. [9]
Zenit (2017-2018)
Az immár jelentős tapasztalattal rendelkező olasz tréner azzal a céllal érkezett a Zenit Szentpétervárhoz, mint korábban az Interhez - visszajuttatni a csapatot a Bajnokok Ligájába. A csapat sokáig vezette hazája bajnokságát, azonban a sok sérülés, valamint az olasz válogatott háza táján kialakult bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy a Zenit mindössze az 5. helyen végzett. Az idény végén aztán bejelentették Mancini távozását, aki végül hosszas huzavona után olasz szövetségi kapitány lett. [10]
