PROFILPELAJAR.COM

Réti margitvirág
	Virága
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Fészkesvirágzatúak (Asterales);
Család:	Őszirózsafélék (Asteraceae);
Alcsalád:	Őszirózsaformák (Asteroideae);
Nemzetség-; csoport:	Anthemideae;
Alnemzetség-; csoport:	Leucantheminae;
Nemzetség:	Margitvirág (Leucanthemum); Mill.
Faj:	L. vulgare;
Tudományos név
	Leucanthemum vulgare; Lam.
Szinonimák
Szinonimák
	Chrysanthemum leucanthemum L.; Bellis major Garsault; Chamaemelum leucanthemum E.H.L.Krause; Chrysanthemum alpicola (Gremli) H.Hess, Landolt & Hirzel; Chrysanthemum dentatum Gilib.; Chrysanthemum lanceolatum Vest; Chrysanthemum leucanthemum var. pinnatifidum Lecoq & Lamotte; Chrysanthemum pratense Salisb.; Chrysanthemum sylvestre Willd.; Chrysanthemum vulgare (Lam.) Parsa; Chrysanthemum vulgare (Lam.) Gaterau; Leucanthemum leucanthemum Rydb.; Leucanthemum praecox (Horvatic) Horvatic; Leucanthemum praecox var. alpicola (Gremli) Villard; Leucanthemum praecox var. autumnale (Saint-Amans) Villard; Leucanthemum praecox var. rhodopaeum Kuzmanov & R.H.Kestenova; Leucanthemum tubuliflorum Tinney; Leucanthemum vulgare subsp. heterophyllum (Willd.) Soó; Leucanthemum vulgare subsp. multicaule A.P.Khokhr.; Matricaria leucanthemum Scop.; Pyrethrum leucanthemum Franch.; Tanacetum affine Simonk.; Tanacetum alpinum Simonk.; Tanacetum auriculatum Simonk.; Tanacetum coronulatum Simonk.; Tanacetum leucanthemum Sch.Bip.; Tanacetum serotinum Simonk.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Réti margitvirág témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Réti margitvirág témájú médiaállományokat és Réti margitvirág témájú kategóriát.

A réti margitvirág vagy margaréta (Leucanthemum vulgare) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Nemzetségének a típusfaja. Európában és Ázsia mérsékelt övi részein fordul elő, inváziós fajként Észak-Amerikába és Ausztráliába is behurcolták. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. A szelet jól tűri, a sós tengeri levegőt nem tolerálja.^[1]

A Leucanthemum nemzetség Eurázsiából származik. Molekuláris genetikai vizsgálata folyamatban van. Az eddigi Leucanthemum vulgare/Leucanthemum atratum gyűjtőfajok leírása valószínűleg változni fog, a poliploidizáció és a hibridképződés miatt rendszertanilag különösen nehezen kezelhető növények.

Kerti dísznövényként gyakran más Leucanthemum-fajokat, illetve hibrideket használnak: Leucanthemum maximum, Leucanthemum lacustre × maximum vagy Leucanthemum superbum.

Jellemzői

Egy nyelves *(balra)* és egy csöves virág

Lágy szárú, évelő növény. Mélyen gyökerezik, 20–70 cm magasra nő meg, a szár egyszerű, néha elágazó. Alakgazdag faj. Az élénkzöld tőlevelek tojásdadok vagy lapát formájúak, csipkés szélűek; a szárlevelek ülők, ék alakúak, durván fogazottak, felfelé haladva csökkenő méretűek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint protohemikriptofiton (H5). Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák. Képes a vegetatív szaporodásra, de az ivaros szaporodás a jellemzőbb. Az öntermékeny virágokat méhek, legyek, bogarak, lepkék porozzák.^[1] Termése zöldesszürke vagy világosszürke, 4 mm hosszú, 10 bordás kaszattermés, a bordák közt fekete gyantamirigyekkel. A magok (kb. 200 db fészkenként) a széllel és a terméseket elfogyasztó állatok ürülékével terjednek.

Alfajai

Leucanthemum vulgare subsp. parviceps (Briq. & Cavill.) Vogt & Greuter
Leucanthemum vulgare subsp. pujiulae
Leucanthemum vulgare subsp. vulgare

Hatóanyagai

Poliacetiléneket, flavonoidokat, cikliteket tartalmaz.

Felhasználása

Kivonata a bőrfelülettel érintkezve erősen allergizál, valószínűleg poliacetilén-tartalma miatt. Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a népi gyógyászat belsőleg légúti megbetegedések vagy idegesség, külsőleg sebek kezelésére használja. A homeopátiában idegesség, álmatlanság ellen adják.

Bimbója marinálva – a százszorszéphez hasonlóan – a kapribogyó pótlására is felhasználható.^[2]

Fogyasztása nem javasolt, ugyanis a növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára!^[3]

Kártevői

Margaréta a kultúrában

A „szeret, nem szeret” (franciául: effeuiller la marguerite) játékos mondókát ehhez a virághoz társítják.

Hasonló fajok

százszorszép – kisebb termetű
székfű, ebszékfű – levelei szárnyaltak

Képgaléria

Illusztráció
Virágzó margaréták
Nedves virágok
Németországi margaréták
Réti margitvirágok Isle of Wighton
Réti margitvirág közelről
Közeli felvétel egy tajtékoskabócával
A megporzás után kidomborodó közép
Közeli
Érés

Jegyzetek

↑ ^a ^b Plants for a Future: Leucanthemum vulgare
↑ Ox-eye Daisy Capers Archiválva 2007. március 13-i dátummal a Wayback Machine-ben at Forbes wild foods Archiválva 2008. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: December 12, 2006.
↑ Pirrolizidin alkaloidok a gyógynövénytermelésben

Források

Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349
Plants for a Future: Leucanthemum vulgare
[1]
Leucanthemum vulgare Lam. Plants of the World Online

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leucanthemum vulgare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Margerite című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.