PROFILPELAJAR.COM

Perui villásszarvas
	Az állat a természetes élőhelyén
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Őzformák (Capreolinae);
Nemzetség:	Rangiferini;
Nem:	Villásszarvasok (Hippocamelus); Leuckart, 1816
Faj:	H. antisensis;
Tudományos név
	Hippocamelus antisensis; (d'Orbigny, 1834)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Perui villásszarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Perui villásszarvas témájú kategóriát.

A perui villásszarvas (Hippocamelus antisensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása

A perui villásszarvas fő előfordulási területe a Peru középső részén levő Andok és Bolívia. De állományai találhatók Chile legészakkeletibb részein és Észak-Argentínában. Argentínában 2000-3000 méteres tengerszint feletti magasságig hatol fel, míg Peruban akár 5000 méteres magasságig is felhatol.^[1]

Megjelenése

Közepes méretű szarvasféle. Az átlagos fej-testhossza 128-146 centiméter között mozog, a farokhossza 11-13 centiméteres és marmagassága 69-80 centiméter közötti. A kifejlett állat 69-80 kilogrammos lehet. Mint minden szarvasfélénél, a perui villásszarvas esetében is a bika nagyobb és nehezebb a sutánál.^[2] A szőrzete homok sárga színű, fehér foltokkal a torkon, nyakon, faroknál, ivarszervnél és a mellső lábak belső részén. A suta homlokán sötétbarna folt látható; mindkét nem orra fölött Y vagy V alakú fekete mintázat van.^[2] Csak a bikának van agancsa; ez általában 27 centiméteres és csak két ágból áll. A bika felső állcsontján (maxilla) szemfogak láthatók; ezek a szemfogak a legtöbb sutánál hiányzanak, de nem mindegyiknél.^[2]

Életmódja

A vízközeli hegyi legelőket és bozótosokat kedveli. A sziklás térségeket sem kerüli el.^[1] Perjefélékkel és lágy szárú növényekkel táplálkozik. Ha lehetősége van, az emberek kultúrtájait is meglátogatja, főleg a burgonya-, árpa- és takarmánylucerna-földeket.^[2] Laza, körülbelül 30 fős csordákban él, néhány naponként a csordák tagjai kicserélődhetnek, vagy a csordák fel is bomolhatnak. Az ideiglenes csordákat általában idősebb suták vezetik.^[3]

Szaporodása

A szaporodási időszaka május és július között van. Ilyenkor a nagyobb csordák felbomlanak kisebbekre; néhány suta egy-egy erősebb bika köré gyűl. Ekkortájt a bikák agresszívak egymással szemben, és a lábak felemelésével, valamint az agancsok mutatásával próbálják egymást elijeszteni. Ez időszak után - szeptemberben - az agancsok lehullanak. Az új agancs decemberben kezd nőni, és februárban bomlik le a háncsa. A vemhesség körülbelül 240 napig tart; ennek végén, január és március között, egyetlen borjú jön világra; az élőhelyén ekkortájt van az esős évszak. Fogságban, nagy ritkán ikerborjak is születnek. Az anyaállat ellés előtt és után egy hónapra távol marad a csordától.^[3]

Képek

Párban
A
suta
Rajzok
a bikáról

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c {{{assessors}}} (2008). Hippocamelus antisensis. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 8 June 2007.
↑ ^a ^b ^c ^d Barrio, J. (2013). „Hippocamelus antisensis (Artiodactyla: Cervidae)”. Mammalian Species 45 (901), 49–59. o. DOI:10.1644/901.1.
↑ ^a ^b (1976) „Preliminary observations of the taruca (Hippocamelus antisensis: Cervidae) in southern Peru”. Journal of Mammalogy 57 (4), 722–730. o. DOI:10.2307/1379442. JSTOR 1379442.

Források

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Taruca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.