A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (angolul:International Electrotechnical Commission, IEC) 1906. június 26-ánLondonban alapult nemzetközi szabványügyi szervezet, amelynek feladata a villamossági, elektronikai és kapcsolódó technológiai szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele nemzetközi szinten. A szervezet székhelye a svájciGenfben található. A legfelsőbb szervezeti egysége a Tanács, amelyben összesen 88 nemzeti elektrotechnikai bizottság képviselteti magát, melyből a 2021-es állapot szerint 62 tag és 26 a társult tag.[1]
Az IEC kezdetben elsősorban a villamos biztonság kérdéseivel foglalkozott, de idővel egyre nagyobb teret kapott az elektronika és a kapcsolódó technológiák. A szervezetnek több mint 6000 publikációja van.
A tanács tagjai
Az IEC tagtestületei nem a nemzeti szabványosító szervezetek, hanem a nemzeti elektrotechnikai bizottságok, de több országban ezek a nemzeti szabványosító szervezeten belül működnek. Ezen Tanács (angolul:Council határozza meg az bizottság napi politikáját, valamint hosszú távra szóló stratégiáját és pénzügyi céljait.
Az IEC legfelső szerve a Tanács, amelyben a tagországok nemzeti elektrotechnikai bizottságai képviseltetik magukat. A szabványosítási feladatokat alapvetően három szervezeti egység osztja meg egymás között.
Szabványosításirányító Testület
A Szabványosításirányító Testület (angolul:Standardization Management Board, SMB) felel a szervezet szabványosítási munkáinak felügyeletéért, beleértve a műszaki bizottságok létrehozását, megszüntetését, illetve hatáskörének meghatározását. Továbbá deklarálja a szabványok kidolgozási idejét és felügyeli annak betartatását.
Piaci Stratégia Testület
A Piaci Stratégia Testület (angolul:Market Strategy Board, MSB) figyeli a piaci igényeket és a technológiai változásokat, meghatározza a prioritásokat. Jelentéseit a Tanácsi Testületnek küldi el.
Megfelelőségértékelési Testület
A Megfelelőségértékelési Testület (angolul:Conformity Assessment Board, CAB) a szervezet termékmegfelelőséghez kötődő tevékenységek irányítása.
Jelentősebb szervei:
IECEE: A feladata a villamos termékek minőségértékelése.
IECEx: A feladata a robbanásbiztos berendezések minősítése.
IECQ: A feladata az elektronikus alkatrészek minősítése.
IECRE: A feladata a megújuló energia előállításával kapcsolatos berendezések minősítése.
Szabványok
Az IEC szorosan együttműködik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (angolul:International Organization for Standardization, ISO) és a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (angolul:International Telecommunication Union, ITU). Ezen kívül kooperál számos jelentős szabványfejlesztő szervezettel, mint az IEEE (angolul:Institute of Electrical and Electronics Engineers), amellyel 2002-ben megállapodást kötött a szabványaik harmonizálásáról, majd ezt a megállapodást 2008-ban kiterjesztették, aminek értelmében a két szervezet együtt és párhuzamosan vesz részt a szabványok kidolgozásában is.[2]
Hasonló megegyezések születettek az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsággal (angolul:European Committee for Electrotechnical Standardization, CENELEC), 1991-ben, majd 1996-ban a Drezdai Egyezményben megfogalmazva, végül pedig az együttműködést még szorosabbra fogták az IEC 80. közgyűlése keretein belül megkötött Frankfurti Egyezménnyel.[3]
Az Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság önállóan fejlesztett szabványait az IEC rövidítés és az azt szóközzel követő szám jelöli. 1997-től az IEC szabványjelölésben annyi változást történt, hogy a számozáshoz hozzáadnak 60 000-et, így a korábban IEC 27 jelölést viselő szabvány az IEC 60027 jelölést kapta (ennek a szabványnak a tárgya az „Elektrotechnikában használt betűjelek”). A szabvány jelöléséhez kötőjellel kapcsolódhat egy szám, amennyiben a téma több részre van osztva. Az IEC 60027-1 például az adott szabvány első része, ami jelen esetben az általános részt foglalja magában. A szabványok módosításakor a jelölés kiegészül egy kettőspontot követő évszámmal, ami a módosítás évét jelöli. Az IEC 60027-2:2009 a szabvány második részének negyedik kiadása,[4] amely rész címe „Távközlés és elektronika”. Az ISO szervezetnek van egy hasonló témakört felölelő szabványa ISO 31 jelöléssel, a két szervezet pedig közösen készíti el a két külön fejlesztett leírás harmonizációját az ISO 80000 jelű szabványba.
Léteznek olyan szabványjelölések is, mint amilyen az ISO/IEC 27001 „Információbiztonsági szabvány”, amelyet a két szervezet közösen tesz közzé.
