PROFILPELAJAR.COM

	Mucsi Sándor
	1986 körül
Született	1926. február 21.; Szeged
Elhunyt	2006. június 1. (80 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Farkas Rózsa; Balogh Rózsa; Dr. Pudler Erzsébet; Hasszán Ilona (1982-2006);
Foglalkozása	operaénekes; színész;
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1945 – 2006
Híres szerepei	Szu-Csong herceg; Edvin; Sancho Panza; Ámos Hart; Mordcha kocsmáros; Benedek Péter;
Tevékenység	színész, operaénekes
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsi Sándor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az 1926-ban született színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Mucsi Sándor (egyértelműsítő lap).

Mucsi Sándor (Szeged, 1926. február 21. – Budapest, 2006. június 1.) színművész, magánénekes (tenor). Hatvanegy évet töltött a pályán, ezalatt számos vidéki teátrumban játszott, majd három évtizeden át a Fővárosi Operettszínház tagja volt.^[1] Pályafutása alatt végigénekelte a klasszikus tenorbonviván-szerepek teljes sorát.^[2]

Pályafutását a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság Színházában kezdte 1946-ban, majd a Békés Megyei Jókai Színház tagja lett. 1949-ben a Katona József Színházhoz helyezték, Kecskemétre.^[3] Első komoly szerepét 1952-ben kapta: Nemorinót, a félszeg parasztlegényt játszotta Gaetano Donizetti operájában, a Szerelmi bájitalban.^[4] A következő években számos nagyoperett bonvivánját alakította.

1955-ben mutatkozott be szülővárosa teátrumában, a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol – kisebb kecskeméti és szolnoki megszakítással – egy évtizeden át lépett fel. A sok operett mellett számos operában is énekelt. Ebben az időszakban, 1957-ben készült a Bástyasétány 77 című rádiójáték, amelynek férfi főszereplője volt. Később játszott a darab szegedi és fővárosi színházi feldolgozásában is.^[5]

1966–1968-ban a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1969-től két éven át a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt. 1971-ben a Sybill című nagyoperett szolnoki előadásán a Nagyherceg szerepével búcsúzott a bonviván szerepkörétől.^[6]

1972-ben Budapestre, a Fővárosi Operettszínházba szerződött, amelynek társulatához 2003-ig tartozott. A My Fair Ladyben mutatkozott be.^[7] Kiemelkedő szerepe volt Sancho Panza a La Mancha lovagjában, Ámos Hart a Chicagóban, illetve Mordcha kocsmáros a Hegedűs a háztetőn című darabban.^[2]^[8]

Az 1990-es években a Fővárosi Operettszínház társulatával tíz szezonban lépett fel a müncheni a Deutsches Theaterben. Számos országban vendégszerepelt a színház, majd magántársulatok tagjaként, többek között az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Kolumbiában.^[6]

Molnár Gál Péter 2005-ben, Mucsi Sándor 80. születésnapja alkalmából azt írta róla, hogy három dolog, a hangja, a hite önmagában és a nők iránti szenvedélye tette alkalmassá a bonviván szerepkörre.^[9]

Kezdetek

Édesapja Zsadányi (később Mucsi) Sándor tűzoltóparancsnok, édesanyja Varsányi Lídia háztartásbeli volt. Egy örökbefogadott húga volt, akivel együtt Hódmezővásárhelyen nevelkedett. Gyerekkorában barátkozott össze Antal Imrével és Bessenyei Ferenccel. Szülei hamar elváltak, édesanyja nevelte őt és testvérét az Ádám utcában, később anyai nagyanyja és édesanyja húga is hozzájuk költözött. Édesanyja a Fekete Sas szállodában talált állást, ebből tartotta fenn a családot.^[3]^[6] Mucsi Sándor a nyári szünetekben Gila Jenő hegedűkészítő műhelyében dolgozott, majd a polgári iskola elvégzése után nyomdásznak tanult.^[3]

A második világháborúban, 1944-ben leventeként a németek Mártélyba vitték, ahonnan néhány társával hazaszökött. Miután elfogták, Zircre kellett mennie, ahol a szétbombázott vasútvonalak helyreállításán dolgoztatták. Ezután besorozták, és kiképzés nélkül Rábakecölre vezényelték. Néhány társával Sopronbánfalváról ismét megszökött, majd a szovjet hadsereg fogságába került. Három hónapot töltött a székesfehérvári hadifogolytáborban, ahol magyar nótákat énekelt a tábori színházban, majd 1945 kora nyarán hazajutott Hódmezővásárhelyre.^[3]

Erdei László nyomdájában állt munkába. Eközben Petrik Imrétől, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség kultúrcsoportja rendezőjétől tanult versmondást. Várhelyi Endre későbbi operaénekes a Fekete Sas szállodában dolgozott, és kisebb darabok előadásához tehetséges amatőröket toborzott. Mucsi Sándor több előadásban is részt vett, itt ismerkedett meg későbbi igazgatójával, Osváth Bélával, aki társulatot szervezett a nyári színkör tagjaiból.^[6]

Mucsi Sándor a színészszakszervezet budapesti irodájában vizsgázott, és 1945 augusztusában megkapta első szerződését a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság Színházától.^[3] A társulat nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem Makón is fellépett.^[10] Együtt játszott Ajtay Andorral, aki a nála 23 évvel fiatalabb színészt szeretetteljesen Mukikámnak nevezte.^[6]

1946. június 20-án Szarka Pál szerepében lépett színpadra a Móricz Zsigmond írásából készült Sári bíró című darabban, majd öt nappal később Juhászt játszotta a Légy jó mindhalálig bemutatóján. Az első darabot Somlay Artúr rendezte, és ő alakította a címszerepet is. Mindkét színműben fellépett Gobbi Hilda és Bessenyei Ferenc is.^[11] Játszott még 1946 őszén Gerhart Hauptmann Naplemente előtt (Wuttke doktor) és Molnár Ferenc Hattyú (Alfred) című művében is.^[10] 1948–1949-ben a békéscsabai Békés Megyei Jókai Színház tagja volt mint gyakorlatos színész. Ebben az időszakban fellépett Gyulán és Hódmezővásárhelyen is.^[6]

Vidéki kőszínházak és a rádió

Kecskemét

1949. szeptember 1-jével,^[12] a színházak államosításának évében, a kecskeméti Katona József Színházhoz helyezték.^[3] Az első években kisebb szerepeket játszott prózai és zenés darabokban. Első komoly szerepét 1952-ben kapta: Nemorinót, a félszeg parasztlegényt játszotta Gaetano Donizetti operájában, a Szerelmi bájitalban.^[4] Ezután következett az Orfeusz az alvilágban, A denevér és a Luxemburg grófja, valamint a Csárdáskirálynő címszerepe.^[13]^[14]^[15]^[16] Míg 1949-ben még csak Bartoló, a jós szerepét játszotta a János vitézben, 1953-ban már Kukorica Jancsiként lépett színpadra.^[17]

A zenés darabokban általában Gyólay Viktória, a színház első számú primadonnája volt a partnere. Ennek az időszaknak A mosoly országa volt az utolsó bemutatója, amelyben a főszerepet, Szu-Csong herceget alakította.^[18] A színházzal járták a környező falvakat, és sokszor a teherautó platóján tartották az előadásokat. Gyakran játszottak Baján is. Ebben az időszakban, 1951–1954-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát.^[6]

A kecskeméti Leányvásárt három előadásra Budapestre hívta Gáspár Margit, a Magyar Színház igazgatója. Az előadás olyan sikeres volt, hogy 121 alkalommal játszották el a Szakszervezetek Országos Tanácsa székházában. Gáspár Margit később a Fővárosi Operettszínház vezetője lett, és többször csábította Mucsi Sándort Budapestre.^[6]

Szeged

1955. augusztus 1-jén^[12] szülővárosa teátrumába, a Szegedi Nemzeti Színházba szerződött, ahol – a kisebb kecskeméti és szolnoki megszakítást, valamint az Országos Rendező Iroda önálló utazó társulatánál töltött időszakot hozzáadva^[19] – egy évtizeden át lépett fel. Szinte valamennyi nagy operett bonvivánját eljátszotta. 1955. október 10-én Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájában mutatkozott be.^[20]

Számos más operában énekelt, így a Turandotban, a Fidelióban, A varázsfuvolában, a Rigolettóban, a Bohéméletben, A három narancs szerelmesében, a Lakmében és a Pillangókisasszonyban. A Csongrád Megyei Hírlap így értékelt 1964. február 11-én: „Mucsi Sándor drámai Monostatosa új színekkel gazdagítja a Varázsfuvola szegedi előadását”. A Film Színház Muzsika ugyanezen a napon ezt írta: „Mucsi Sándor Monostatosa ismét bizonyította, hogy a művész jól megállja a helyét a legigényesebb operákban is”.

Több nagy bonviván szerepet énekelt, köztük Radjami herceget a A bajadérban, Ádámot a Madarászban, Danilovics Danilót A víg özvegyben, Jancsó Bálintot a Mária főhadnagyban és Szu-Csongot A mosoly országában.^[6]

Bástyasétány 77

Ebben az időszakban, 1957-ben készült a Bástyasétány 77 című rádióoperett, amelyet Eisemann Mihály kifejezetten a Magyar Rádió számára írt. Solymosi Ottó, a darab rendezője így emlékezett vissza: „Mucsi Sándor a Szegedi Nemzeti Színházban operaénekesként működött, bár klasszikus operettekben is fellépett, ezt az új szerepet nem akarta elénekelni. Vaszy Viktor azonban, aki a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát vezényelte a felvételen és Szegeden Mucsi igazgatója volt, kijelentette, ha a népszerű tenor nem játssza el a stúdióban Pétert, akkor nem engedi a darab sok sikert ígérő első kőszínházi premierjén sem fellépni. Az énekes úgy döntött: a szerep némi segítséggel mégis belefér az életébe: reggelenként repülőgép hozta Budapestre és vitte vissza, hogy az esti előadásra pontosan odaérjen.” Az ősbemutató 1957. május 4-én volt. A Bástyasétány 77 óriási siker lett, negyven év alatt tizennyolcszor ismételte a rádió.^[5] 1958-ban a rádiós felvétel szereplői a Fővárosi Operettszínház kamaraszínházában, a Blaha Lujza Színházban játszották a darabot.^[21]

1997. május 9-én a Fészek Művészklubban emlékestet rendeztek Mucsi Sándornak az ősbemutató tiszteletére az operettszínház stúdiója és a Nemzeti Színház akadémiája növendékeinek közreműködésével.^[22]

Kitérőkkel az operettszínház felé

1958. augusztus 15. és december 31. között az Országos Rendező Iroda társulatával dolgozott.^[12] 1959. február 7-én mutatta be a Kossuth Rádió Behár György, Király Dezső és Romhányi József Sarokház című operettjét, amelyben Mucsi Sándor énekelte, Gyenes Magda partnereként, a férfi főszerepet.^[23]

1959. szeptember 1. és 1960. július 31. között a a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt, majd 1961. május 29-éig a Magyar Cirkusz és Varieté állományába tartozott.^[12] 1960-ban egy évadra az akkor nyíló budapesti Tarka Színpadhoz is leszerződött, ahol Behár György Játszunk valami mást című darabjának főszerepére hívták meg, amelyben Lakatos Gabriella balerina volt a partnere. Az előadás 123 alkalommal ment.^[6] 1962. január 15-én egy évadra visszatért a Szegedi Nemzeti Színházhoz, majd egy évadra ismét Kecskemét következett.1963. augusztus 1-jén ismét visszatért Szegedre, ahol 1967. március 11-éig játszott^[12]

1966-ban, Lendvay Ferenc igazgató hívására a Miskolci Nemzeti Színházba szerződött, majd 1969-től két éven át a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt. A szolnoki színház bemutatta Oscar Wilde Hazudj igazat című zenés komédiáját, amelyben a tiszteletest játszotta. Fényes Szabolcs Maya című operettjében Mambó, Ábrahám Pál Viktóriájában Koltay László, Jean Gilbert Ártatlan Zsuzsijában Dr. René Wildhagen, Kálmán Imre Cigányprimásában Lacit Játszotta. Színpadra lépett Bíró Attila Májusi muzsikájában, Bertolt Brecht Koldusoperájában, valamint Molnár Ferenc-Zerkovitz Doktor úrjában.^[6]

A színház 1971. május 28-án bemutatta Jacobi Viktor Sybill című nagyoperettjét, melyben a Nagyherceg szerepét osztották rá. Akkor döntött úgy, hogy ezzel a szereppel búcsúzik el a bonviván szerepkörtől.^[6]

Fővárosi Operettszínház

1972. februárban^[12] Budapestre, a Fővárosi Operettszínházba szerződött, amelynek társulatához 2003-ig tartozott. A My Fair Ladyben mutatkozott be.^[7] Alakítását így értékelte Dalos László kritikája: „Új szereplő: Mucsi Sándor. Néhány mozdulatból rakja össze az örökké piás és félalvó Jamie-t.”^[24]

Az operettszínház színpada nem volt ismeretlen számára, 1964 márciusában több alkalommal helyettesítette a Londonban tartózkodó Sárdy Jánost a Luxemburg grófjában.^[6] 1970-ben a beteg Oszvald Gyula helyett ugrott be három előadásban Caramelo szerepében, amelyet még 1957-ben énekelt Szegeden, Johann Strauss Egy éj Velencében című darabjában.^[25]

Kiemelkedő szerepe volt Sancho Panza a La Mancha lovagjában Darvas Iván mellett. A hóbortos lovag kísérőjeként 1973-ban lépett először színpadra beugróként. Mindössze egy színpadi próbával vette át a szerepet. Rácz György így beszélt róla a Kossuth Rádióban: „Már az is meglepetésszámba ment, hogy klasszikus operettdallamokhoz szokott, ma is hibátlan fényű tenorja milyen jellegzetes alkalmazkodással győzte a modern ritmusokat, jellemszerepekhez hozzá-korpulensedett alakja milyen könnyedén siklott a komplikált koreográfiában. De ami földön járó, bölcs humorral élő, derűs emberszeretetet áraszt Sancho Pansájának legnagyobb dicsérete: Mucsi Sándor nem vallott szégyent beugrásával egyik legnagyobb színpadművészünk, a címszerepet alakító Darvas Iván mellett sem.”^[2]^[8]

Hálás szerepe volt Ámos Hart a Chicagóban. Kollégája, Lehoczky Zsuzsa ezt írta életrajzi könyvében: „Roxie férjét, Ámos Hartot játszotta. Játszotta? Átélte. Szerepe szerint örök palimadár, ki szerelméért bármit felvállalna, pedig örökösen csak átnéznek rajta – mintha üvegből volna. Ott áll az az ember a színpadon, és úgy állt ott, mint aki nem is létezik. Mégis velünk együtt dobogott a szíve – az igénytelen balekok elnyűtt, kikönyökölt kardigánjában susogta-sírta, önmagán is ironikusan nevetve, valahogy ilyenformán: Celofán, Mister Celofán, csak egy átlátszó üvegszív csupán. Úgy hívják őt: Mucsi Sándor.”^[6]

Nagy sikerrel játszotta Mordcha kocsmárost a Hegedűs a háztetőn című darabban, amelynek főszereplője a hódmezővásárhelyi diáktárs, Bessenyei Ferenc volt. Szép kritikát kapott A denevér 1978-as bemutatója után is: „Mucsi Sándor, a Fővárosi Operettszínház sokoldalú művésze, a bonvivánságtól a buffóságig mindenhez ért. Frank börtönigazgatóként a kedves parvenüt játssza el, aki a börtönrácsok szomszédságában is a született bohémség báját hordozza magában.”^[26]

Sok más darabban játszott még, egyebek között A kutya, akit Bozzi úrnak hívtakban, a Dohányon vett kapitányban, a Cirkuszhercegnőben, a Marica grófnőben, a Csárdáskirálynőben, a Nebáncsvirágban, A montmartre-i ibolyában, a A mosoly országában, a Cigányszerelemben, a Piros karavánban és a Bocaccióban.^[6] 1975-ben, a Veronai fiúkban így látta őt a kritikus: Mucsi Sándor „a legshakespeareibb alakítással örvendeztetett meg. Igaz, a Veronai fiúk nem Shakespeare, de ez az emberformálás nem kirí az egészből, hanem határozottan gazdagítja, jó ízekkel fűszerezi.”^[27]

Külföldön

Az 1980-90-es években a Fővárosi Operettszínház társulatával tíz szezonban lépett fel a müncheni a Deutsches Theaterben, ahol „kitűnő kabinetalakítást nyújtott”.^[28] Számos országban vendégszerepelt, köztük Hollandiában, Olaszországban, Finnországban, Svájcban, Ausztriában, Oroszországban, Görögországban, Franciaországban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Szlovéniában.

1976-ban megalakult a Kálmán Imre Szocialista Brigád, amelynek vezetője lett. A társaság számos jótékony előadást adott Magyarországon, illetve külföldön (Tengizben, Orenburgban) az építkezéseken dolgozó magyar munkásoknak.^[4]^[29] Mucsi Sándor a Fővárosi Operettszínháztól ment nyugdíjba 1991. augusztus 1-jén.^[12]

Magántársulatoknál

Pályafutása végén tagja volt több magántársulatnak. Ötször volt különböző operettekkel az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Fellépett Olaszországban, Hollandiában, Finnországban, Szlovéniában, Svájcban. A Csárdáskirálynővel Japánban és Kolumbiában is vendégszerepelt.^[6]

Játszott többek között a Békés Megyei Jókai Színházban, a Művész Színházban, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, az Egri Várszínházban, a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban, valamint a Turay Ida Színházban. Utóbbiban 2004-ben megrendezte a Sybill című operettet. Összesen 61 évet töltött a színpadon.^[30] Utoljára halála előtt négy hónappal, 2006 márciusában a Lili bárónőben lépett fel Nyíregyházán Tóth Éva és Leblanc Győző társulatával. Turnézott Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea társulatával is.^[6]

Hosszú pályafutása alatt olyan színészekkel játszott együtt mint Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Ajtay Andor, Domján Edit, Sárdy János, Lorán Lenke, Darvas Iván, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Honthy Hanna, Feleki Kamill, Medgyesi Mária, Tiboldi Mária, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán.

Filmen, tévében

Mucsi Sándor hosszú pályafutása alatt kevés, általában kisebb szerepet játszott filmekben és tévéjátékokban. Szerepelt egyebek mellett Gyöngyössy Imre Virágvasárnap című mozifilmjében, Mészáros Márta Holdudvar, Koltai Róbert Szamba és Szinetár Miklós Aranyborjú című alkotásában, valamint a Pompadur, az Olasz vendéglő és a Koldusdiák című zenés tévéjátékban.^[31]

Színpadi szerepei

Az alábbi lista a Színháztörténeti Múzeum adatbázisa alapján készült. A múzeumi adatbázis hiányos, így több darab is hiányzik belőle. A listába csak a nagyobb kőszínházak bemutatói kerültek be, a felújítások kimaradtak.

Katona József Színház (Kecskemét)
Bemutató	Szerző	Darab	Szerep	Bemutató	Szerző	Darab	Szerep
1949. október 1.	Szolovjov–Vitkovics	Csendháborító	Légyhessegető	1949. október 15.	Bakonyi–Kacsóh	János vitéz	Bartoló
1949. október 22.	Raszkin–Szlobodszkij	Filmcsillag	Sofőr	1949. november 29.	Eduard Lunzer	Diadalmas asszony	Keresniczky tábornok
1949. december 31.	Paul Weidmann	Falusi borbély	Erjes Ádám	1949. december 31.	Nyikolaj Alfredovics Adijev	Dohányon vett kapitány	Stresnyeff
1950.	Ján Skalka	Kecsketej	Pali	1950. január 24.	Innocent–Strauss	Bécsi diákok	Sándor
1950. március 15.	Földes Mihály	Mélyszántás	Gábor	1950. április 2.	Meilhac–Halévy	Gerolsteini nagyhercegnő	Péter Milon
1950. április 4.	Pjotr Andrejevics Pavlenko	Boldogság	Vaszjutin	1950. május 24.	Schnitzer Ignác	Cigánybáró	Polgármester
1950. szeptember 24.	Viktor Vlagyimirovics Vinyikov	Szabad szél	Gall cézár	1951. január 9.	Hámos György	Aranycsillag	Balogh
1951. március 4.	Csiky Gergely	Ingyenélők	Darvas Károly	1951. május 9.	Méray–Békeffy–Kellér	Palotaszálló	Péter
1951. június 19.	Háy Gyula	Az élet hídja	Varga Jani	1951. június 20.	Willner–Heinz–Schubert	Három a kislány	Schubert Ferenc
1951. június 27.	Dékány–Bálint	Csínom Palkó	Csínom Palkó	1951. szeptember 1.	Szigligeti Ede	Liliomfi	Gyuri pincér
1951. december 1.	Viktor Tyipot Raszkov	Szibériai rapszódia	Kovsov	1952. március 1.	Donizetti–Romani	Szerelmi bájital	Nemorino
1952. március 31.	Carlo Goldoni	Hazug	Énekes	1952. szeptember 13.	Karinthy–Benedek	A Noszty fiú esete Tóth Marival	Első cigány
1952. október 2.	Halévy–Crémieux–Offenbach	Orfeusz az alvilágban	Orfeusz	1952. november 14.	Haffner–Genée–Strauss	A denevér	Eisenstein
1953. január 6.	Barabás Tibor–Gádor	Állami áruház	Kocsis Ferenc	1953. február 5.	Paul Weidmann	Falusi borbély	Ádám borbélyinas
1953. február 20.	Innocent Vince Ernő	Vándordiák	Diák	1953. április 4.	Zaharovics–Cservinszkij	Havasi kürt	Mikola
1953. június 26.	Wilner–Bodansky–Lehár	Luxemburg grófja	René	1953. december 23.	Bakonyi–Kacsóh	János vitéz	Kukorica Jancsi
1954. február 20.	Martos–Bródy–Jacobi	Leányvásár	Tom Miggles	1954. november 19.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Montmartre-i ibolya	Raoul festőművész
1954. december 17.	Martos–Huszka	Gül Baba	Gábor diák	1955. február 17.	Stein–Jenbach–Kálmán	Csárdáskirálynő	Edvin
1955. április 12.	Carré–Battu–Offenbach	Eljegyzés lámpafénynél	Pierre	1955. április 12.	Crémieux–Halévy–Offenbach	Fortunio dala	Friquet
1955. április 18.	Herzer–Löhner-Beda–Lehár	A mosoly országa	Szu-Csong herceg	1962. november 16.	Wilner–Bodansky–Lehár	Luxemburg grófja	René
1962. december 22.	Tabi László	Sportol az asszony	Jukics Guszti	1963. január 29.	Willemetz–Vincy–Lopez	Andalúzia	Juanito Perez
1963. március 29.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Bajadér	Lahore Radjami herceg
Szegedi Nemzeti Színház
Bemutató	Szerző	Darab	Szerep	Bemutató	Szerző	Darab	Szerep
1955. október 22.	Barbier–Offenbach	Hoffmann meséi	Miklós	1955. december 10.	West–Held–Zeller	Madarász	Ádám tiroli madarász
1957	Bondy–Fazekas	Lúdas Matyi	Lúdas Matyi	1957	Csiky Gergely	A nagymama	Kálmán
1957	Halász–De Fries	Ilyenek a férfiak	Főpincér	1957. január 25.	Herzer–Löhner-Beda–Lehár	A mosoly országa	Szu-Csong herceg
1957. április 13.	Beethoven–Sonnleithner–Treitschke–Breuning	Fidelio	Jacquino kapus	1957. május 18.	Baróti–Eisemann	Bástyasétány 77	Benedek Péter
1957. szeptember 9.	Zell–Genée–Strauss	Egy éj Velencében	Caramello	1957. december 7.	Léon–Lehár	A víg özvegy	Danilovics Danilo
1962. március 10.	Szűcs György	Elveszem a feleségem	Szabó–Szenes	1962. április 3.	Mesterházi Lajos	Pesti emberek	Gyula
1962. június 13.	Adami–Simoni–Puccini	Turandot	Pang	1963. december 7.	Szilágyi–Huszka	Mária főhadnagy	Jancsó Bálint
1964. február 8.	Schikaneder–Mozart	A varázsfuvola	Monostatos	1964. október 16.	Sonnleithner–Treitschke–Breuning–Beethoven	Fidelio	Jacquino
1964. május 29.	Giacosa–Illica–Puccini	Bohémélet	Benoit	1964. július 30.	Innocent–Farkas	Vidróczki	Sisa Pista
1964. december 12.	Janowsky–Schneidereit–Masanetz	Madame X	Anatol Brown	1965. február 6.	Szergej Szergejevics Prokofjev	A három narancs szerelmese	Truffaldino
1965. február 27.	Martos–Bródy–Jacobi	Leányvásár	Tom Miggles	1965. május 8.	Romani–Bellini	Norma	Flavio
1965. szeptember 25.	Martos–Huszka	Lili bárónő	Illésházy gróf	1965. október 23.	Piave–Verdi–Hugo	Rigoletto	Borsa
1965. november 6.	Viktor Rozov	Úton	Sofőr	1966. február 26.	Grünwald–Löhner–Ábrahám	Bál a Savoyban	Henry de Faublas
1966. október 1.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Bajadér	Lahore Radjami herceg	1966. október 10.	Cammarano–Verdi	A trubadúr	Ruiz
Szigligeti Színház (Szolnok)
Bemutató	Szerző	Darab	Szerep	Bemutató	Szerző	Darab	Szerep
1959. október 2.	Földes–Ábrahám	Viktória	Koltay László	1960. január 8.	Okonkowski–Schönfeld–Gilbert	Ártatlan Zsuzsi	Dr. René Wildhagen
1960. március 11.	Grünbaum–Wilhelm–Kálmán	A cigányprímás	Laci	1960. május 21.	Galambos–Bíró	Májusi muzsika	Boglár Sándor
1970. március 13.	Brecht–Weill	Koldusopera	Ede	1970. december 11.	Hámori–Nádas	Szökés a Sing-Singből	Főfegyőr
1971. február 5.	Zaharovics–Cservinszkij	Fehér akácok	Anasztáz Korabljov	1971. április 2.	Molnár–Zerkovitz	Doktor úr	Csató
1971. május 28.	Martos–Bródy–Jacobi	Sybill	Konstantin nagyherceg	1971. október 29.	Harmath–Fényes	Maya	Mambó
1971. december 23.	Wilde–Bágya	Hazudj igazat!	Dr. Chasuble
Fővárosi Operettszínház
Bemutató	Szerző	Darab	Szerep	Bemutató	Szerző	Darab	Szerep
1972. május 19.	Lerner–Loewe	My Fair Lady	Jamie	1973. február 9.	Stein–Bock	Hegedűs a háztetőn	Mordcha kocsmáros
1973. március 30.	Nyikolaj Alfredovics Adijev	Dohányon vett kapitány	Szolga Szmurovnál	1974. március 16.	Csemer–Szakcsi	Piros karaván	Puró históriás
1974. december 20.	Görgey–Illés Lajos	Egy fiú és a tündér	Főnemtő	1975. március 13.	Halévy–Crémieux–Offenbach	Orfeusz az alvilágban	Vulcan
1975. május 23.	Saphiro–MacDermot–Shakespeare	Veronai fiúk	Dárdás	1976. október 27.	Békeffi–Fényes	A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak	Monti
1976. május 28.	Wilner–Bodansky–Lehár	Cigányszerelem	Kutula Vince	1976. november 26.	Stein–Jenbach–Kálmán	Csárdáskirálynő	Tábornok
1977. február 18.	Miklós–Rejtő–Csuha	Az ellopott futár	Brigitta matróz	1977. június 17.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Montmartre-i ibolya	Durand
1978. április 21.	Haffner–Genée–Strauss	A denevér	Frank	1979. január 12.	Spewack–Spewack–Shakespeare–Porter	Csókolj meg, Katám!	Harry-Baptista
1979. március 30.	Labiche–Fényes	Florentin kalap	Beauperthuis	1980. szeptember 13.	Stein–Jenbach–Kálmán	Csárdáskirálynő	Tábornok
1980. december 19.	Ebb–Fosse–Kander	Chicago	Amos Hart	1981. április 24.	Martos–Bródy–Jacobi	Leányvásár	Kocsmáros
1981. december 18.	Erdődy–Behár	Toledói szerelmesek	Pármeno	1982. március 26.	Zell–Suppé	Boccaccio	Lotteringhi
1982. október 29.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Marica grófnő	Kudelka	1983. március 26.	Bacsó–Fényes	Szerdán tavasz lesz	Bíró
1983. június 4.	Hirson–Schwartz	Pipin	Nagy Károly	1983. október 28.	Meilach–Milaud	Nebáncsvirág	Loriot
1984. január 6.	Schöntan–Schöntan	A szabin nők elrablása	Raposa Bogdán	1984. március 23.	Wilner–Bodansky–Lehár	Luxemburg grófja	Worchester
1984. december 21.	Szilágyi–Huszka	Mária főhadnagy	Biccentő	1985. december 20.	Grünwald–Löhner–Ábrahám	Bál a Savoyban	Pomerol
1986. május 16.	Herzer–Löhner-Beda–Lehár	A mosoly országa	Főeunuch	1987. március 20.	Stein–Jenbach–Kálmán	Csárdáskirálynő	Herceg
1988. január 15.	Wilner–Bodansky–Lehár	Luxemburg grófja	René	1988. március 18.	Léon–Lehár	A víg özvegy	Kromov tanácsos
1988. december 16.	Haffner–Genée–Strauss	A denevér	Frank	1989. november 24.	Brammer–Grünwald–Kálmán	A cirkuszhercegnő	Cirkuszigazgató
1990. június 8.	Földes–Ábrahám	Viktória	Béla Pörkölty	1990. december 25.	Szilágyi–Huszka	Mária főhadnagy	Biccentő
1991. február 1.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Marica grófnő	Kudelka	1991. március 8.	Meilach–Milaud	Nebáncsvirág	Őrnagy
1991. június 14.	Haffner–Genée–Strauss	A denevér	Frank	1992. február 14.	Stein–Bock	Hegedűs a háztetőn	Mordcha kocsmáros
1997. november 29.	Brammer–Grünwald–Kálmán	Montmartre-i ibolya	Durand

Multimédia

Jegyzetek

↑ Lexikon
↑ ^a ^b ^c Rácz
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f MSÖ
↑ ^a ^b ^c MS1
↑ ^a ^b Komolyzene
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q MV
↑ ^a ^b MS9
↑ ^a ^b FSZM1
↑ MGP
↑ ^a ^b Sulinet
↑ BF
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g MK
↑ MS2
↑ MS3
↑ MS4
↑ MS6
↑ MS5
↑ MS7
↑ FSZM7
↑ MS8
↑ EM
↑ Baróti
↑ FMSZ4
↑ FSZM5
↑ FSZM6
↑ FSZM3
↑ Rajk
↑ FSZM8
↑ FSZM66
↑ MS10
↑ FSZM2

Források

↑ Rácz: Rácz György. Jegyzet a hét színművészéről. Magyar Rádió (1973). Hozzáférés ideje: 2019. február 16.
↑ Baróti: Baróti Szabolcs. A Bástyasétánytól a Lapály utcáig. Magyar Nemzet (1997. november 15.). Hozzáférés ideje: 2019. február 16.
↑ MS1: Romai, Felice: Szerelmi bájital. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS2: Halévy, Ludovix: Orfeusz. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS3: Haffner, Karl: A denevér. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS4: Willner, Alfred Maria: Luxemburg grófja. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS5: Bakonyi Károly: János vitéz. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS6: Stein, Leo: Csárdáskirálynő. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS7: Herzer, Ludwig: A mosoly országa. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS8: Barbier, Jules: Hoffmann meséi. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MS9: Lerner, Alan Jay: My Fair Lady. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ MS10: Sybill [archivált változat]. Színháztörténeti Adattár. Hozzáférés ideje: 2019. január 30. [archiválás ideje: 2017. augusztus 7.]
↑ MSÖ: Mucsi Sándor. Önéletrajz. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ MGP: Molnár Gál Péter. Mucsi Sándor. Színház.hu (2005). Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ Lexikon: Mucsi Sándor. MEK. Hozzáférés ideje: 2019. január 26.
↑ BF: 1946 nyara: Hódmezővásárhelyi Városi Színház. Bessenyei.hu. Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ Sulinet: Papp János. A Makói Színház története 1946 őszén. Sulinet. Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ Komolyzene: [1]. Café Momus. Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM1: Új Sancho. Film Színház Muzsika (1973. december 29.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM2: Virágvasárnap. Film Színház Muzsika (1968. november 16.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM3: A nyolcadik. Film Színház Muzsika (1978. május 13.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM4: A mikrofon előtt. Film Színház Muzsika (1959. január 30.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM5: Dalos László. Ígéretek, ígéretek! My Fair Lady. Film Színház Muzsika (1972. május 27.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM6: Ez történt még a héten.... Film Színház Muzsika (1970. január 17.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM7: Az esztrád megnemesítéséért. Film Színház Muzsika (1958. augusztus 8.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ FSZM8: Ungvári Tamás. Az esztrád megnemesítéséért. Film Színház Muzsika (1985. szeptember 7.). Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ EM: Bástyasétány 77. Eisemannmihaly.hu. Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ MV: Mucsi Sándor. Magyarvagyok.hu. Hozzáférés ideje: 2019. január 30.
↑ MK: Mucsi Sándor munkakönyve. Hozzáférés ideje: 2019. február 3.
↑ FSZM66: Kézfogás. Film Színház Muzsika (1977. augusztus 13.). Hozzáférés ideje: 2019. február 16.
↑ Rajk: Rajk András. Veronai fiúk, Két zenés bemutató. Népszava (1975. június 1.). Hozzáférés ideje: 2019. február 16.