PROFILPELAJAR.COM

	Békeffi István
	Balról jobbra: Brachfeld Siegfried, Szilágyi György, Turay Ida, Marton Frigyes, Békeffi István (1964)
	Élete
Született	1901. augusztus 31.; Szeged
Elhunyt	1977. június 9. (75 évesen); Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Nemzetiség	magyar
Szülei	Békefi Sándor Lajos; Strausz Irén Mária Erzsébet
Házastársa	Turay Ida (1926-1977)
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	színmű, kabaré, forgatókönyv
Alkotói évei	1926-1977
Első műve	Hol jártál az éjszaka? (1926)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1951, 1953)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Békeffi István témájú médiaállományokat.

Békeffi István Miklós (Szeged, 1901. augusztus 31.^[1] – Budapest, 1977. június 9.) kétszeres József Attila-díjas magyar színműíró, kabarészerző, Békeffi László konferanszié unokaöccse.

Életpályája és munkássága

Szülei Békefi (Kann) Sándor^[2] magánhivatalnok és Strausz Irén voltak.^[3]^[4] Tanulmányait katonai középiskolában végezte Nagyváradon és Sopronban, majd Budapesten volt bölcsészhallgató. Sikeres bohózatával 1926-ban tűnt fel a Sziget Színpadon (Hol jártál az éjszaka?) ezt számos operettje, vígjátéka és kabaréjelenete követte. Állandó szerzőtársai voltak: Kellér Dezső, Stella Adorján, Vadnay László, zeneszerzője Lajtai Lajos. Első filmforgatókönyvét 1934-ben írta. 1942-ig 22 forgatókönyv szerzője vagy társszerzője volt. Több művét megfilmesítették. 1945–1946 között Balázs Béla lapját, a Fényszórót szerkesztette. Közreműködött több filmforgatókönyv készítésében, vígjátékokban és életrajzi filmekben is. Számos kabaréjelenetet írt, az egyik legjobban sikerült közülük Pomócsinak, a jószándékú, de ügyetlen kispolgárnak a figurája, melyet Salamon Béla alakított éveken keresztül. Békeffi 1957-ben külföldre ment, Svájcban telepedett le és túlnyomórészt az NSZK filmipara számára írt forgatókönyveket (Baleset, 1957; A hazug, 1961; Egy majdnem tisztességes lány, 1963, stb.) Legnagyobb sikere, az Egy angyal szállt le Brooklynban (1957) könyv formájában is megjelent. 1971-ben tért haza Budapestre Turay Idával együtt. 1976. február 27-én mutatták be A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak^[5] című musicaljét a Fővárosi Operettszínházban.

Magánélete

1926. október 11-én Budapesten házasságot kötött Turay Ida (1908–1997) színésznővel, aki számos filmjében és színdarabjában játszott.^[6]

Színházi munkái

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 67.^[7]

Kadétszerelem (1946)
Csicsónénak három lánya (1946–1947)
Janika (1946–1947, 1954, 1986, 1989, 1997, 2002, 2007)
Az okos mama (1947, 1970, 2004)
Rigó Jancsi (1947, 1968, 1997)
Nincsenek véletlenek (1947)
VIII. osztály (1949)
Palotaszálló (1951)
Ki vagytok értékelve (1951)
Tessék hozzászólni (1952)
Nem a tükör görbe (1953)
Szombat délután (1954, 1961)
Hogy volt! (1954, 2006)
Szerencsés flótás (1955, 2012)
Könnyű pesti sértés (1955)
Három tavasz (1958)
Nyomozás a Tháliában (1968)
Mit vesztett el, kisasszony? (1971)
Kiskapu (1972)
A kutya, aki Bozzi úrnak hívtak (1976, 2001)
Lehetünk őszinték? (1976)
Bal négyes páholy (1977)
A régi nyár (1928, 1983–1985, 1989, 1992–1993, 1996–1997, 2000, 2004, 2007, 2010–2012)
A barátom barátnője (1986)
Mesék az írógépről (1987, 1991)
Párizsi divat (1996)
Tisztelt Ház (2004, 2009)
Egy asszonygyilkos vallomása (2009)

Művei

Hol jártál az éjszaka? (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1926)
Ez az én esetem (vígjáték, Vadnay Lászlóval, 1929)
Sisters. Operette; szöveg Békeffi István, németre átdolg. Jenbach Béla, zene Lajtai Lajos; Weinberger, Leipzig, 1930 (Soufflier- und Regiebuch)
Kozmetika (vígjáték, 1933)
Kadettenliebe. Ein Spiel von Liebe und Frühling (Kadétszerelem); (operett) zene Gyöngy Gyöngy Pál, Alexander Steinbrecher, szöveg Békeffy István, Szilágyi László; DACAPO–Universal, Wien, 1934
Békeffi István–Stella Adorján: Unentschuldige Stunde. Lustspiel (Méltóságos asszony); Marton, London–Wien–Roma, 1935
Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas; Pintér Zoltán darabjából versbe írta Békeffi István; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1943
Latyi Matyi mint Robinson; Pintér Zoltán színdarabjából versbe írta Békefi István; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 1946
Méray Tibor–Békeffi István: Dalolva szép az élet. Filmregény; Szépirodalmi, Bp., 1950
Déryné (forgatókönyv, Budapest, 1951)
Békeffi István–Thurzó Gábor: Erkel; Jegyzetsokszorosító, Bp., 1952
Pomócsi kalandjai. Békeffi István, Kellér Dezső tréfái, kupléi, sanzonjai; zene Csanak Béla, Erdős László, rendezői utasítások Hegedüs Tibor, Mezei Éva; Táncsics, Bp., 1957 (Vidám Színpad könyvtára)
Angyal szállt el Brooklyn felett... Az elvarázsolt ügyvéd. Regény (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak); Magyar Ház, Brüsszel, 1958 (hollandul, németül, olaszul, szerbül is)
Der Hund, der Herr Bozzi hiess (A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak); Blanvalet, Berlin, 1959
Tagebuch eines Frauenmörders. Komödie in neun Fortsetzungen; németre ford. Vajda István; Universal, Wien, 1967
Békeffi István–Solt András: Eine anständige Familie. Zia Angela. Lustspiel; németre ford. Wolfgang Spier; Rowohlt, Hamburg, 1973
A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak; Móra, Bp., 1980