1394-ben egyházi birtokként említik először.
1446-ban Mede néven említik. Neve eredetileg a régi magyar med (= száraz) melléknévből származhat, de eredhet a 'méz' jelentésű szláv 'med' szóból is.[3] Mai nevét a betelepülő szerbek alkották meg. Ma a megye egyetlen olyan települése, ahol szerb nemzetiségi önkormányzat van.[4]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 2,7% németnek, 4,4% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 20,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 28,1% (19,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 5,8% szerbnek, 1,4% németnek, 0,1-0,1% lengyelnek és görögnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,4% volt római katolikus, 15,9% református, 2,9% ortodoxnak, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 19,9% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
A község északi részén az egykori Sió-meder és a Sió-csatorna között emelkedő dombháton újkőkorszaki és bronzkori leletek kerültek elő.