Markó Pál és Fleischer Anna fiaként született.[5] Budapesten, az Állami Balett Intézetben végzett, 1967-ben. A Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus Maurice BéjartnakBrüsszelben működő társulatának „A XX. század balettjé”-nek volt vezető szólistája. A Béjart-féle Tűzmadár címszerepét, amellyel debütált, több alkalommal a budapesti Operaházban is eltáncolta. Nemzetközi kritikusok 1974-ben a világ 10 legjobb táncosa közé sorolták.[6]
1979-ben hazatért, s megalakította a Győri Balettet, az Állami Balettintézet abban az évben végzett balettművészeivel, s 1991-ig annak igazgatója volt. 1981-ben megalapította a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát, melynek 10 éven át volt igazgatója. 1985-től a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa. 1991 nyarán szabadfoglalkozású művész lett, s 1992-ig a jeruzsálemi Rubin Akadémia balettmestere és koreográfusa, 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydneyben volt vendégkoreográfus. 1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balettet. Liszt–Xenakisz–Sosztakovics–Markó: Jézus az ember fia című balettje címszerepét maga alakította, 2005-ben.
Halála
2022 áprilisában Budapest VI. kerületi lakásában rosszul lett, napokig feküdt eszméletlenül, mire rátaláltak. A Szent János Kórházba szállították, ahol azonban nem tudták megmenteni az életét.[7]
2022. április 25-én helyezték örök nyugalomra Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben, ahol Schőner Alfréd főrabbi és Fekete László főkántor búcsúztatták.[8]
Támogatási botránya
2012-ben nagy vihart kavart, hogy Markó cége, a Táncvilág Kft. nem tisztázott módon támogatásokat kapott 155 millió forintos összegben a kormányzat rendkívüli tartalékából. A támogatást először 25, majd 130 milliós részletekben kapta meg a cég. Emiatt tiltakoztak más táncegyüttesek táncművészei, akik nyílt levélben fogalmazták meg kifogásaikat a támogatással kapcsolatban.[9] A támogatás elszámolásával azonban gondok adódtak, miután vagy 70 millió forintról csak annyi derült ki, hogy azt a cég „egyéb szolgáltatásokra költötte.” A társulat amúgy a támogatás ellenére rendkívül kevés darabot mutatott be.[10] A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma szerint Markó elszámolása megfelelően történt.[11] 2013 májusában Az ember tragédiája bemutatója utáni tapsot Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője és más nézők bekiabálásokkal zavarták meg, amivel a felvett támogatások elszámolását követelték Markón. 2013 decemberében Markó feloszlatta a Magyar Fesztivál Balettet, amely nyilatkozata szerint „anyagi erőforrás hiányában kénytelen felfüggeszteni működését.”[12] Markó nyilatkozatában utasította vissza a támogatása kapcsán megfogalmazott vádakat is, melyben kissé zavaros magyarázkodás mellett többek közt azt is közölte, hogy ő „érinthetetlen”, mert „hite megingathatatlan az adni vágyásban.”[13]