PROFILPELAJAR.COM

Magyarország természetföldrajzi felosztásának középső szintjét adják a középtájak. Egy középtáj (mezorégió) különböző tájrészletek összekapcsolódásából áll össze. Egy egységbe foglal azonos domborzati típuson belül eltérő kialakulású és felépítésű kistájakat, amelyek azonban rendelkezhetnek részben eltérő vízrajzi és talajföldrajzi tulajdonságokkal (pl. helyi éghajlat, növény- vagy talajtakaró). A középtájak területe ritkán marad 1000 négyzetkilométer alatt. Magyarország tájföldrajzi felosztása 35 középtájat különböztet meg.

Magyarország földrajzi tájegységeinek beosztását a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetében dolgozták ki az 1980-as évek második felében; az ezt bemutató kétkötetes könyv 1990-ben jelent meg Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében.^[1] A mű átdolgozott és bővített kiadása 2010-ben látott napvilágot; ebben a korábban hangsúlyos természetföldrajz mellett szerepet kapott a társadalomföldrajz is, emellett több tematikus egységet jelentősen átdolgoztak (például a területhasználatról szólót a CORINE Land Cover adatai alapján).^[2]

A magyarországi középtájak listája

Az alábbiakban a Magyarország kistájainak katasztere 2010-es kiadásában^[3] megadott középtájak felsorolása látható a könyvben megadott terület- és néhány domborzati adattal együtt. A területszámításhoz és a területhasznosítási adatokhoz a szerkesztők az 1998–1999-ben készült SPOT4 Xi+M űrfelvételek alapján készült CORINE Land Cover 50 000-es (CLC 50) méretarányú, EOV rendszerbe korrigált adatait használták. Az összesített területadatok eltérése Magyarország hivatalos államterületétől annak tudható be, hogy a Digitális Térképi Adatbázis és a CORINE adatbázis között – különösen a Dráva és az Ipoly meanderező szakaszain – az országhatár meghúzásában jelentős különbségek mutatkoztak.

	Középtáj	Nagytáj	Terület (km²)	Legmagasabb pont (m)	Legalacsonyabb pont (m)
1.1	Duna menti síkság	Alföld	`5 235,58`	`251`	`84`
1.2	Duna–Tisza közi síkvidék	Alföld	`7 479,44`	`160,3`	`81,1`
1.3	Bácskai-síkvidék	Alföld	`1 666,69`	`172,4`	`84`
1.4	Mezőföld	Alföld	`3 971,04`	`222`	`89`
1.5	Dráva menti síkság	Alföld	`1 299,05`	`212`	`89`
1.6	Felső-Tisza-vidék	Alföld	`2 865,89`	`236`	`94,1`
1.7	Közép-Tisza-vidék	Alföld	`7 326,87`	`115`	`79,9`
1.8	Alsó-Tisza-vidék	Alföld	`1 500,35`	`91`	`77`
1.9.	Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság	Alföld	`4 046,93`	`246`	`86,4`
1.10	Nyírség	Alföld	`4 590,28`	`183,4`	`95,7`
1.11	Hajdúság	Alföld	`1 567,85`	`161,3`	`87`
1.12	Berettyó–Körös-vidék	Alföld	`4 361,97`	`145,8`	`80,8`
1.13	Körös–Maros köze	Alföld	`5 167,60`	`107,6`	`79,5`
2.1	Győri-medence	Kisalföld	`2 579,97`	`141`	`110`
2.2	Marcal-medence	Kisalföld	`1 584,28`	`432`	`115`
2.3	Komárom–Esztergomi-síkság	Kisalföld	`1 311,11`	`218`	`109`
3.1	Alpokalja	Nyugat-magyarországi-peremvidék	`851,96`	`882`	`118`
3.2	Sopron–Vasi-síkság	Nyugat-magyarországi-peremvidék	`1 838,05`	`280`	`119`
3.3	Kemeneshát	Nyugat-magyarországi-peremvidék	`1 230,71`	`278`	`119`
3.4	Zalai-dombság	Nyugat-magyarországi-peremvidék	`3 318,77`	`343`	`105`
4.1	Balaton-medence	Dunántúli-dombság	`1 422,28`	`415`	`104`
4.2	Külső-Somogy	Dunántúli-dombság	`2 874,96`	`311`	`97`
4.3	Belső-Somogy	Dunántúli-dombság	`3 055,62`	`256`	`106`
4.4	Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék	Dunántúli-dombság	`4 447,47`	`682`	`89`
5.1	Bakony-vidék	Dunántúli-középhegység	`3 510,87`	`710`	`104`
5.2	Vértes–Velencei-hegyvidék	Dunántúli-középhegység	`1 296,57`	`487`	`108`
5.3	Dunazug-hegyvidék	Dunántúli-középhegység	`1 646,42`	`757`	`103`
6.1	Visegrádi-hegység	Észak-magyarországi-középhegység	`276,37`	`699`	`107`
6.2	Börzsöny	Észak-magyarországi-középhegység	`450,18`	`938`	`122`
6.3	Cserhát-vidék	Észak-magyarországi-középhegység	`2 681,33`	`727`	`108`
6.4	Mátra-vidék	Észak-magyarországi-középhegység	`1 109,31`	`1 014`	`109`
6.5	Bükk-vidék	Észak-magyarországi-középhegység	`1 707,38`	`959`	`115`
6.6	Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék	Észak-magyarországi-középhegység	`386,55`	`605`	`140`
6.7	Tokaj–Zempléni-hegyvidék	Észak-magyarországi-középhegység	`1 048,47`	`893`	`98`
6.8	Észak-magyarországi-medencék	Észak-magyarországi-középhegység	`3 302,42`	`638`	`115`

Területhasznosítási adatok

	Középtáj	Lakott terület		Szántó		Kert		Szőlő		Rét, legelő		Erdő		Vízfelszín
		(ha)	(%)	(ha)	(%)	(ha)	(%)	(ha)	(%)	(ha)	(%)	(ha)	(%)	(ha)	(%)
1.1	Duna menti síkság	`65 974,9`	`12,61`	`286 822,9`	`54,80`	`9 112,2`	`1,75`	`4 081,2`	`0,78`	`52 197,4`	`9,98`	`65 712,2`	`12,56`	`39 564,6`	`7,56`
1.2	Duna–Tisza közi síkvidék	`32 960,9`	`4,41`	`307 805,4`	`41,16`	`66 501,1`	`8,90`	`33 465,3`	`4,48`	`123 653,6`	`16,54`	`165 058,7`	`22,08`	`18 401,4`	`2,47`
1.3	Bácskai-síkvidék	`7 124,3`	`4,28`	`115 426,1`	`69,30`	`2 679,9`	`1,61`	`3 943,0`	`2,37`	`10 051,7`	`6,04`	`26 135,9`	`15,70`	`1 208,0`	`0,73`
1.4	Mezőföld	`27 432,8`	`6,91`	`282 832,4`	`71,25`	`6 375,8`	`1,61`	`4 454,3`	`1,13`	`28 633,1`	`7,22`	`33 748,3`	`8,51`	`13 530,6`	`3,41`
1.5	Dráva menti síkság	`4 018,0`	`3,10`	`87 075,1`	`67,09`	`889,3`	`0,69`	`389,0`	`0,30`	`7 307,3`	`5,63`	`26 424,6`	`20,36`	`3 704,2`	`2,86`
1.6	Felső-Tisza-vidék	`11 954,6`	`4,18`	`171 053,8`	`59,71`	`13 701,8`	`4,79`	`903,5`	`0,32`	`49 548,9`	`17,30`	`28 037,9`	`9,79`	`11 291,9`	`3,95`
1.7	Közép-Tisza-vidék	`37 250,0`	`5,09`	`465 273,9`	`63,52`	`5 091,7`	`0,70`	`2 018,2`	`0,28`	`130 909,9`	`17,87`	`41 229,9`	`5,63`	`50 820,2`	`6,94`
1.8	Alsó-Tisza-vidék	`12 012,7`	`8,02`	`97 222,4`	`64,85`	`3 442,3`	`2,30`	`292,6`	`0,20`	`11 302,8`	`7,54`	`16 918,8`	`11,29`	`8 748,4`	`5,84`
1.9.	Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság	`27 223,7`	`6,73`	`284 975,0`	`70,44`	`6 812,1`	`1,69`	`3 744,7`	`0,93`	`47 423,3`	`11,73`	`26 292,1`	`6,50`	`8 123,4`	`2,01`
1.10	Nyírség	`32 081,0`	`7,00`	`241 343,6`	`52,59`	`26 672,3`	`5,82`	`874,2`	`0,20`	`34 072,7`	`7,43`	`117 309,0`	`25,57`	`6 576,1`	`1,44`
1.11	Hajdúság	`11 054,1`	`7,06`	`124 462,8`	`79,44`	`2 103,9`	`1,35`	`0,0`	`0,00`	`11 171,1`	`7,13`	`2 675,4`	`1,71`	`5 221,0`	`3,34`
1.12	Berettyó–Körös-vidék	`17 750,4`	`4,08`	`309 400,4`	`70,95`	`3 937,9`	`0,91`	`413,1`	`0,10`	`67 856,5`	`15,56`	`23 968,0`	`5,50`	`12 772,8`	`2,93`
1.13	Körös–Maros köze	`28 440,5`	`5,51`	`424 515,9`	`82,17`	`7 959,8`	`1,55`	`91,0`	`0,02`	`37 628,6`	`7,29`	`9 957,9`	`1,93`	`8 067,3`	`1,57`
2.1	Győri-medence	`15 392,2`	`5,97`	`161 471,1`	`62,61`	`957,7`	`0,38`	`286,3`	`0,12`	`25 900,8`	`10,05`	`38 625,4`	`14,98`	`15 268,5`	`5,93`
2.2	Marcal-medence	`8 657,6`	`5,47`	`102 206,3`	`64,56`	`1 507,5`	`0,96`	`1 303,6`	`0,83`	`13 697,9`	`8,66`	`29 005,4`	`18,32`	`1 950,8`	`1,24`
2.3	Komárom–Esztergomi-síkság	`12 014,1`	`9,18`	`90 072,2`	`68,75`	`1 740,6`	`1,33`	`2 943,7`	`2,25`	`6 480,0`	`4,95`	`13 304,2`	`10,16`	`4 459,5`	`3,41`
3.1	Alpokalja	`3 968,7`	`4,67`	`28 199,6`	`33,14`	`1 973,8`	`2,32`	`2 337,3`	`2,75`	`6 010,2`	`7,07`	`42 309,7`	`49,72`	`296,8`	`0,35`
3.2	Sopron–Vasi-síkság	`12 106,1`	`6,59`	`114 984,6`	`62,60`	`1 290,4`	`0,71`	`779,6`	`0,43`	`13 192,1`	`7,19`	`39 522,3`	`21,52`	`1 830,8`	`1,00`
3.3	Kemeneshát	`4 621,4`	`3,76`	`60 276,5`	`49,02`	`3 907,2`	`3,18`	`1 202,0`	`0,98`	`7 880,9`	`6,41`	`44 707,2`	`36,36`	`375,4`	`0,31`
3.4	Zalai-dombság	`16 471,0`	`4,97`	`128 863,8`	`38,85`	`16 172,7`	`4,88`	`5 381,6`	`1,63`	`35 342,2`	`10,66`	`124 610,7`	`37,56`	`4 935,7`	`1,49`
4.1	Balaton-medence	`13 294,2`	`9,36`	`17 739,2`	`12,48`	`1 947,1`	`1,37`	`6 311,9`	`4,44`	`14 822,3`	`10,43`	`13 916,9`	`9,79`	`74 148,5`	`52,16`
4.2	Külső-Somogy	`13 500,8`	`4,70`	`184 610,2`	`64,24`	`7 445,9`	`2,60`	`4 924,3`	`1,72`	`14 832,3`	`5,17`	`55 637,3`	`19,36`	`6 447,0`	`2,25`
4.3	Belső-Somogy	`13 060,2`	`4,28`	`141 371,1`	`46,29`	`5 688,0`	`1,87`	`2 453,2`	`0,81`	`18 640,0`	`6,11`	`119 351,0`	`39,08`	`4 899,2`	`1,61`
4.4	Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék	`20 200,6`	`4,55`	`216 950,1`	`48,80`	`11 509,5`	`2,59`	`11 812,7`	`2,66`	`28 587,2`	`6,43`	`150 090,7`	`33,76`	`5 497,3`	`1,24`
5.1	Bakony-vidék	`15 232,7`	`4,34`	`107 617,6`	`30,67`	`3 651,3`	`1,05`	`9 694,7`	`2,77`	`49 506,2`	`14,11`	`163 162,0`	`46,49`	`2 122,4`	`0,61`
5.2	Vértes–Velencei-hegyvidék	`9 000,8`	`6,95`	`61 243,9`	`47,28`	`2 752,7`	`2,13`	`2 914,1`	`2,25`	`9 836,8`	`7,60`	`41 952,3`	`32,39`	`1 857,3`	`1,44`
5.3	Dunazug-hegyvidék	`26 766,4`	`16,27`	`57 458,7`	`34,93`	`5 933,5`	`3,61`	`4 167,4`	`2,54`	`12 783,2`	`7,77`	`56 019,8`	`34,05`	`1 413,6`	`0,86`
6.1	Visegrádi-hegység	`2 437,0`	`8,85`	`2 389,1`	`8,68`	`1 735,6`	`6,31`	`187,5`	`0,69`	`1 101,6`	`4,00`	`18 054,3`	`65,56`	`1 637,6`	`5,95`
6.2	Börzsöny	`1 060,8`	`2,37`	`4 626,5`	`10,31`	`1 441,5`	`3,21`	`2,9`	`0,01`	`2 724,7`	`6,07`	`35 022,4`	`77,98`	`38,5`	`0,09`
6.3	Cserhát-vidék	`15 891,0`	`5,93`	`122 158,6`	`45,58`	`6 517,3`	`2,44`	`1 814,6`	`0,68`	`21 968,2`	`8,20`	`98 029,6`	`36,58`	`1 654,2`	`0,62`
6.4	Mátra-vidék	`7 436,6`	`6,71`	`30 916,7`	`27,90`	`779,0`	`0,71`	`9 156,8`	`8,27`	`9 416,0`	`8,50`	`52 395,6`	`47,28`	`730,1`	`0,66`
6.5	Bükk-vidék	`9 576,9`	`5,62`	`33 747,1`	`19,78`	`4 721,2`	`2,77`	`9 721,2`	`5,70`	`15 988,8`	`9,38`	`96 288,8`	`56,43`	`593,4`	`0,35`
6.6	Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék	`929,7`	`2,42`	`7 143,0`	`18,53`	`802,1`	`2,09`	`0,0`	`0,00`	`5 977,3`	`15,51`	`23 502,8`	`60,96`	`200,4`	`0,52`
6.7	Tokaj–Zempléni-hegyvidék	`2 818,5`	`2,70`	`20 051,0`	`19,15`	`3 455,9`	`3,30`	`7 077,8`	`6,76`	`8 646,7`	`8,26`	`62 548,4`	`59,72`	`148,5`	`0,15`
6.8	Észak-magyarországi-medencék	`19 117,3`	`5,80`	`128 608,7`	`38,96`	`5 988,9`	`1,82`	`699,4`	`0,22`	`55 630,0`	`16,86`	`117 202,4`	`35,51`	`2 895,5`	`0,88`

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország földrajzi kistájai

Jegyzetek

↑ Marosi S. és Somogyi S. (szerk., 1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1023 old.
↑ Magyarország kistájainak katasztere (magyar nyelven). MTA FKI, 2010. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

Források

Dövényi (szerk.), 2010: szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8