PROFILPELAJAR.COM

	Börzsönyi-peremhegység
	A hegység a Ganádi-szőlőhegyről (Nagybörzsöny)
Elhelyezkedés	Börzsöny
Besorolás	kistáj
Fontosabb települések	Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Nagybörzsöny, Zebegény
	Népesség
Népesség	4484 fő (2001)
	Földrajzi adatok
Terület	382 km²
Legmagasabb pont	Kámor-hegy (661 m)
Folyóvizek	Malomvölgyi-patak, Török-patak, Kemence-patak
	Térkép
	Pozíció Magyarország térképén

A Börzsönyi-peremhegység a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest és Nógrád vármegye területén. Területe 382 km².^[1]

Földtan és domborzat

A kistáj a Börzsöny ősvulkánjának oldallejtőit foglalja magába, amelyek gyűrűszerűen helyezkednek el a Központi-Börzsöny körül. A tengerszint feletti magasság 122 (Kismarostól északra) és 661 m (Kámor-hegy) között változik.

A felszín több mint 2/3-át vulkáni anyagok fedik, főként andezittufa és agglomerátum. A fennmaradó részen lösszel vagy agyaggal borírott lajtamészkő (északnyugaton és délen), ill. középső miocén slír (északkeleten és délen) osztozik. A kistájon belül jól elkülöníthetők a magas-börzsönyi rétegvulkán peremén kialakult egyedi sztratovulkánok. A vulkáni működést követő hidrotermális tevékenység során történt ércesedésnek köszönhetően Nagybörzsöny a középkorban fontos bányaváros volt.

A vízfolyáshálózat a hegység magasabb részein sűrűbb, a peremek felé gyérebb. Legjelentősebb vizei a Malomvölgyi-patak, a Török-patak és a Kemence-patak. Számos forrása közül a kemencei Kenyeres-forrás, valamint a perőcsényi Alsótól-forrás emelkedik ki időszakosan magas vízhozammal.^[1]

Éghajlat

A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet 8–10 °C körül alakul. A csapadék évente 600–750 mm. A hótakaró a legmagasabb részeken általában 60–70, a peremeken 40 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága rendre 30–40, illetve 20 cm.^[1]

Talaj és növényzet

A kistáj jellemző talajai az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (82%) és az Ipoly völgyét kísérő dombsorokon a barnaföldek (17%).

A déli vidékeken főként melegkedvelő növénytársulások jellemzők, míg északon bükkösök, gyertyános-tölgyesek, a völgyekben égerligetek a meghatározók.^[1]

Területhasznosítás^[1]	Terület	Területarány
Lakott terület	908,4 ha	2,4%
Szántó	4063,4 ha	10,6%
Kert	1400,3 ha	3,7%
Szőlő	2,9 ha	0,0%
Rét, legelő	2201,8 ha	5,8%
Erdő	29623,7 ha	77,5%
Vízfelszín	38,5 ha	0,1%

Népesség

A kistáj területén öt település található: Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Nagybörzsöny és Zebegény.^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Dövényi (2010), i. m.

Források

Dövényi (2010): szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8