Természetes határa igen hosszú: északon az Alpok, keleten a Garda-tó (melynek partjai Trentino-Alto Adige és Veneto régióhoz is tartoznak) és a Mincio folyó, délen a Pó folyó, nyugaton a Lago Maggiore (melyen Piemont régióval és Svájccal osztozik) és a Ticino folyó.
Tájegységei
Lombardia területe területe 23 861 km², nagyságát tekintve a 4. helyet foglalja el Olaszország 20 régiója között, Szicília, Piemont és Szardínia után. Morfológiailag meglehetősen egyszerű a táj. Területének több mint 40%-a hegyvidék. Északi része az alpesi zónához tartozik (Alpi Lepontine e Retiche). Legmagasabb pontja a Bernina masszívuma (4049 m), de több impozáns hegycsúcs magasodik 3000 m fölé, köztük a Disgrazia (3678 m) Svájc határán, az Adamello (3554 m) és az Ortles-Cevedale (3899 m) Trentino-Alto Adige határán. Az Alpok déli irányban az Előalpok központi zónájában folytatódik, míg még délebbre a dombok veszik át helyét, mint a Brianza, a Varesotto stb. A déli területek fennmaradó része (Lombardia több mint 47%-a) síkság, és a Pó-síkságnak(Pianura Padana) a központi részét képezi. Az Oltrepo Pavese nevű területen már az Emiliai-Appenninek húzódnak, a hegység legmagasabb pontja a régióban a Lesima hegye (1724 m).
Alpok
A lombardiai Alpokat völgyek rendszere tagolja, Valtellina völgyétől kezdődően (ez a leghosszabb és legfontosabb az olasz Alpok rendszerében) egészen a Camonica-völgyig, amelyeket majdnem mindenütt a Pó folyó bal oldali mellékfolyói törik át. A legfontosabb nemzetközi átkelőhely a Splügen-hágó(passo dello Spluga) 2118 m magasságban Svájc határán. Az ország területén belül érdemes megemlíteni a Stelvio (2759 m) és a Tonale (1883 m) völgyeit, melyek elválasztják Lombardia földjét Trentino-Alto Adigétől. E területek mindig igen fontosak voltak a régió gazdasága, illetve közlekedése tekintetében.
A lombardiai Előalpok(Prealpi) megszakítás nélkül tartanak a Lago Maggiorétól a Garda-tóig(lago di Garda). Csúcsai alacsonyabbak, mint az Alpokéi, általában több a növényzet, de nem hiányoznak a mészkőmasszívumok sem, mint a Grigne (2410 m), a Resegone (1875 m) és legkeletebbre a Pizzo della Presolana (2521 m). Az Előalpok déli irányban a Pó-síkság felé egyre alacsonyabbá válik.
Pó-síkság
A Pó-síkság a pleisztocén korban keletkezett. Lombardia területén, akárcsak Venetóban és Piemontban, két részre osztható, egy északi vidékre (l'alta pianura) és egy délire (bassa pianura), amely vizekben gazdag.
Vízrajz
Folyói és csatornái
Lombardia valószínűleg Itália folyókban leggazdagabb régiója. Az Alpok és Előalpok számtalan, a Pó folyóhoz tartozó kisebb víz, folyó és patak forrásvidéke. A legfőbbek a Ticino (a 7. leghosszabb olasz folyó, 248 km hosszú, 7228 km² vízgyűjtő területtel) és a Mincio (196 km), az Adda (a 4. leghosszabb Olaszországban, 313 km), a Brembo és a Serio, az Oglio (az 5. leghosszabb az országban, 280 km), a Mella és a Chiese.
Lombardia vízrajzának jellegzetessége az előalpesi tóvidék, amely észak–déli irányban terül el. Legfontosabb tava nyugatról kelet felé a következők:
A Lago Maggiore vagy Verbano (a második legnagyobb az országban, területe 212,5 km²), 80,1%-a Olaszországban, 19,9%-a Svájcban található. Az Alpok déli részétől egészen a Pó-síkság széléig terjed. Más felső-olaszországi tavakhoz hasonlóan a jégkorszaki gleccserek olvadása során alakult ki. Különösen az északi oldalról magas sziklafalak veszik körül.
A Luganói-tó(lago di Lugano vagy Ceresio, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik), Nevét Lugano város nevéről kapta. Tengerszint feletti magassága 271 m, területe 48,7 km² (18 km² Olaszországhoz, 30,7 km² Svájchoz tartozik). Legmélyebb pontja 288 méter. A tó a [[Wörm-glaciális|jégkorszakhh után két gleccser összetalálkozásánál keletkezett, ezzel magyarázható több nyúlványos formája.
A Comói-tó(lago di Como vagy Lario, Itália harmadik legnagyobb tava, területe 146 km², több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava, a tófenék több mint 200 méterrel a tengerszint alatt található. Y alakú. Északi ága Colicónál kezdődik, míg délnyugati és délkeleti ágai Comónál, illetve Leccónál végződnek.
Az Iseói-tó(lago d'Iseo vagy Sebino, területe: 62 km²),
A Garda-tó(lago di Garda vagy Benaco, az ország legnagyobb tava, területe 370 km²) Olaszország legnagyobb tava, az utolsó jégkorszakban képződött. Elhelyezkedésének, a mediterrán flórának és a kellemes klímának köszönhetően a Garda-tó az egyik legnépszerűbb úticél Észak-Olaszországban.
Csak a Comói-tó és az Iseói-tó helyezkedik el teljes mértékben a lombardiai régióban. A legnagyobb tavakat a Pó folyó alpesi mellékfolyói táplálják: a Ticino a Lago Maggiorét, az Adda a Comói-tavat, a Sarca a Garda-tavat. A többi előalpesi tavacska Lombardia keleti részén kis méretű és glaciális eredetű, a fontosabbak köztük a Varesei-tó(lago di Varese), a Varesotto dombjai között.
Lombardiában már a Risorgimento megvalósítása óta jelen vannak törekvések az Olaszországtól való elszakadásra.[2] Jóllehet a helyi nemzeti mozgalmak főleg a Habsburgok elleni harcokban együttműködtek az olasz mozgalmakkal, de a lombardok többsége nem értett egyet azzal, hogy teljesen betagolódjon Olaszországba, s inkább autonómiát szerettek volna maguknak az Olasz Királyságon belül is.[3] A 19. század végén a lombard szeparatizmus rengeteg sztrájk és több kisebb felkelés formájában nyilvánult meg. A Mussolini-rezsim igyekezett elnyomni a mozgalmakat, de felszámolni nem tudta őket. A második világháború után számos autonomista és elszakadási szervezet alakult Lombardiában, maga Matteo Salvini is egy időben a lombard függetlenség támogatói közé tartozott.[4] A 21. században a Pro Lombardia Indipendenza párt tett szert stabil szervezettségre. Egy 2017-es népszavazás eredményét követően a tartományt vezető politikusok tárgyalásokba kezdtek az olasz kormánnyal egy Lombardiának nyújtandó széleskörű autonómia lehetőségeiről.[5]
Népesség
Lombardia népsűrűségi térképe
Lakossága 9 749 593 fő (2012), s ezzel Olaszország legnépesebb régiója.
Lombardia Olaszország egyik legfontosabb és legsűrűbben lakott gazdasági körzete. Mezőgazdasága jelentékeny, a Pó-síkságon intenzív gabonatermesztés, gyümölcstermesztés és tejtermelés folyik.
Ipar
Iparában vezető szerepet játszik a textil, különösen a selyem gyártása. Emellett fontos ágazatok még a vas- és acélgyártás, a gépgyártás, a vegyipar, és a ruhaipar. Jelentősek vízerőművei. Ipari és kereskedelmi központja Milánó.
Gazdaságának egyik motorja az idegenforgalom, a régió több mint 7 millió vendéggel dicsekedhet minden esztendőben. A terület turisztikai vonzereje igen sokrétű:
A művészet és kultúra központjai meghatározó erőt képviselnek az idegenforgalmi szektorban, élenjáró városai Brescia, Bergamo, Mantova, Milánó.
Látogatott téli hegyi településeken próbálhatják az aktív turizmus örömeit a sielők az Alpokban és az Előalpokban: Bormio (alta Valtellina), Livigno (valle Livigno), Aprica (Valtellina), Ponte di Legno (Camonica-völgy), Selvino (Val Seriana) stb. a legnépszerűbb téli üdülőhelyek.
