Rieti olasz város a Monte Terminillo lábánál, egy termékeny síkságon, Rómától mintegy 80 km-re, északkeletre. Itt található Olaszország földrajzi közepe.
Fekvése
Olaszország közepe Emlékmű Olaszország közepén A via Roma sétálóutca
Rietit minden oldalról hegyek veszik körül, amelyek lábánál a Rieti alföld fekszik, 405 m tengerszint feletti magasságban, mintegy 90 km²-en. Régen a helyén egy hatalmas tó volt, amit később lecsapoltak.
Éghajlat
Rieti éghajlata kontinentális. A telek körülbelül 140 napig tartanak és nagyon hidegek, a nyarak pedig kellemesen melegek. A csapadék mennyisége meghaladja az 1000 mm/év-et. Télen nagyon ritka a hóesés, mert a felszálló meleg szél északnyugat felé, a környező hegyekre viszi a felhőket. Nyáron gyakoriak a zivatarok.
Kultúra
Oktatás
Könyvtárak
A Biblioteca Comunale Paroniana, a Monsignor Giovanni Filippo Paroni nevét viselő könyvtár, amelyet 1865. június 4-én az ágostonrend egykori kolostorában avattak föl, majd többszöri átköltöztetése után gyűjteménye 1998-ban a volt Szent Luca-kolostorba került. Nagyjából 140 000 darabos gyűjteményében 23 000 15.-19. századi ősnyomtatvány, 466 periodika, amelyből 100 jelenlegi, 78 kódex, 80 inkunábulum, mérhetetlen számú kézirat és könyvekbe nem foglalt iromány szerepel.[2]
A Fondazione Varrone-könyvtár (ex Biblioteca Benedetto Riposati) a milánói Katolikus Egyetem latintudora, Monsignore Benedetto Riposati 1982-es bő 13 000-es donációján alapul a via dei Crispolti 22. alatt, a Palazzo Potenziani Fabriban.[3] Az igen ritka, nemzetközi értékű könyvtár 2012-ben a felújított largo San Giorgio-i épületbe költözött, amelyben könyvesbolt és irodalmi kávéház, művészeti galéria, angol oktatóközpont és divatlaboratórium is helyet kapott, ahol az Alapítvány rendezvényeket és kulturális eseményeket szervez. 2014 óta a könyvtár zárva van a felújítás után föltárt rendellenességek kivizsgálásáig.[4]
Állami Levéltár
Az 1953. június 15-én még a Levéltár szekciójaként alapított gyűjteményt 1963-ban valódi Állami Levéltárrá léptették elő.[5] Székhelye ma a viale Ludovico Canali 7. sz. alatt van,[6] míg eredetileg a via Román volt.
Iskolák
Közösségi területen vannak elemi-, közép- és felsőfokú intézmények humán, reál, ipari, gazdasági, művészeti, építési, vendéglátós, turisztikai, egészségügyi, fogászati, mezőgazdasági és nyelvpedagógiai szakmákban.
Az 1962-ben alapított híres-neves Istituto AlberghieroRanieri Antonelli Costagginiről elnevezett szállodafőiskola az első ilyen egész Lazio tartományban.[7] Manapság ez a legszámosabb beirattkozottal bíró ilyen tanintézmény a városban, amelyben nemcsak a megye, hanem a közeli Róma, Terni és L'Aquila fiataljai is tanulhatnak.
A Marco Terenzio Varrone humángimnáziumban tanult Indro Montanelli újságíró, Eugenio Garin filozófus, Renzo De Felice történész és a szenátus korábbi elnöke, Franco Marini.
Helyi rádiók: a Radio Mondo, a MEP Radio Organizzazione, a Radio Ondaverde és a legfrissebb, a Radio Si Serva Signora.
Nyomtatott sajtó
Két helyi napilapja a Corriere di Rieti e della Sabina (a Corriere S.r.l. csoport), és az Il Messaggero rieti, valamint az Il Tempo észak-laziói kiadása (che fino al 2012 aveva un'edizione di Rieti[9]) oltre a numerosi giornali online.
A periodikumok között a Format és a Rello ingyenes havilapok, a megyés püspöki Frontiera hetilap, a Mondo Sabino aktualitások és kultúra havi folyóirat, a Sabina, a Sabina Shire kétnyelvű kulturális havilap, a Mixer művészet-zene-színház témájú és a SeMag ingyenes havilapok a környék kulturális eseményeiről.
Filmgyártás
A Rieti Film Commission működésének köszönhetően számos kisebb jelentőségű filmet forgattak a városban, pl. a L'uomo del granót Giancarlo Baudenától (dokumentumfilm Nazzareno Strampelliről, amit részben a Rieti Alföldön vettek föl és előzetesét is itt mutatták be először[10]), az Il disordine del cuorét Paolo Fosso forgatókönyvéből (teljesen itt forgatták és mutatták be[11]), vagy az Il tema di Jamilt Massimo Wertmüllertől (az egész filmet itt forgatták).[12]
Televízió
Az első helyi adás az RTR − Rete Televisiva Reatina, ma a Sabinia tv mellett, a 818-as csatornán működik.
A másik egykori rieti adó az 1970-ben alapított TeleRadioRieti 2000 volt, amely 1980-tól TeleSabina 2000 néven 2002-ig sugározta adásait.
Színház
A Flavio Vespasiano-színház
A színházi tevékenység elsősorban a Flavio Vespasiano-színházban zajlik, ami a 19. század végétől a via Garibaldin áll (pár lépésnyire a piazza Vittorio Emanuele II-től. Sokszor dicsérték már kiváló akusztikája miatt. Évente vendégül látja a nemzeti- és nemzetközi tánc- és operarendezvények egész sorát, a kis helyi társulatok, főként helyi dialektusban írt vígjátékait. Emellett a itt rögzítik a RAI Show 0. és első adásait.[13][14]
Konyha
Bucatini all'amatriciana
A tipikus rieti fogás a "Fregnacce alla reatina". Vízből, lisztből és sóból leheletvékony réteslapot nyújtanak ki. Hajtogatják, majd kb. két centis rombuszokat vágnak belőle. A töltelék kiolvasztott szalonna, zeller, hagyma, darabolt paradicsom, só és zöldpaprika.[15][16] egyszerű húsmártással, vagy báránysülttel tálalva. Másik jellegzetes fogás a pizzicotti (Lisciano mellől, az éves búcsúra felszolgálva). Kenyértésztából „falatkákat” szaggatnak, majd forrásban lévő vízben kifőzik; enyhén csípős paradicsomos mártással tálalják.
Miként Közép-Olaszországban mindenütt, itt is készítik a Strengozzi tésztafogást sonka kövérjével, olívaolajjal, kockára vágott pácolt sonkával, piros paprikával, zsenge zöldborsóval és paradicsommal ízesítve.[17])
Jóllehet nem helyi specialitás, de itt is készítik a pasta all'Amatriciana spagettit, olaj, báránypofa és Amerika felfedezése óta paradicsomos ízesítéssel.
Ami a húsételeket illeti, megyeszerte elterjedt a Sardamirelli (hurka), amit mosott, három napig szárított disznóbelsőségből csinálnak. Édesköménnyel, paprikával, sóval ízesítik, majd parázson vagy babbal nedvesen sütik ki.[18]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Rieti című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg)
