1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2024. május 3. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2022. március 29.
Pályafutását 6 évesen kezdte a szülővárosában lévő BV Rentfort csapatában, de pár hónappal később, a SSV Buer csapatába került, ahonnan 2001-ben, 8 éves korában csatlakozott a Schalke 04 akadémiájához. Az elkövetkező években folyamatosan lépkedett fel a szamárlétrán, az U9-es válogatottól az ifjúsági csapatokat kinőve egészen az U19-es csapatig.[1] Az U17-es bajnokságban a Schalke alapembere volt. A Borussia Dortmund, az 1. FC Köln, a Arminia Bielefeld és kétszer a Alemannia Aachen ellen volt eredményes. A következő szezonban ennél is hatékonyabban játszott, több gólt szerzett és társait is helyzetbe hozta. Duplázott a Troisdorf és a Arminia Bielefeld ellen. A szezonban 9 gólt szerzett és 3 mérkőzésen szerepelt az U19-es csapatban, ahol első mérkőzésén két gólt szerzett. Először a FC Viktoria Köln, majd a Borussia Dortmund ellen volt eredményes. A 2010–11-es szezonban már a legfontosabb szereplője volt az U19-es együttesnek, ahol több fontos gólt szerzett és mesterhármast jegyzett a Bonner SC ellen.
Pályára való lépése után 3 nappal később 2014-ig meghosszabbította ideiglenes szerződését.[1] A következő mérkőzésen a Hannover 96 ellen már kezdőként lépett pályára. Raúl révén szereztek vezetést, majd az 58. percben lecserélték és helyére Christian Pander került. 2011. január 25-én megszerezte első gólját a felnőttek közt az 1. FC Nürnberg ellen a Német kupában, ahol a 116. percben lépett pályára és 3 perccel később be is talált a kapuba,[4] később kiderült, fontos gólt szerzett, mert a mérkőzést a Schalke 3–2-re nyerte meg.[5]2011. február 15-én debütált a Bajnokok Ligájában a Valencia CF ellen. Az első Bundesliga-gólját április 1-jén szerezte meg a FC St. Pauli ellen.[6] Ezzel a találattal a második legfiatalabb gólszerző lett a Bundesliga történetében Nuri Şahin után. 2011. május 21-én a MSV Duisburg ellen szerzett góljával a legfiatalabb góllövő lett Német kupa-döntőben és a legfiatalabb Német kupa-győztes is egyben. 17 évesen és 243 naposan döntötte meg Horst Trimhold1959-es rekordját, amit a Borussia Neunkirchen ellen szerzett.[7]2011 májusában a hónap góljának választották meg a találatát.[8]
A 2012–13-as bajnoki szezonban 10 gólt szerzett, majd a későbbi idényekben is tartotta a jó formát és a Schalke csapatának vezéregyénisége lett igen fiatalon.
VfL Wolfsburg
2015. augusztus 31-én, az átigazolási időszak utolsó napján a VfL Wolfsburg a hivatalos honlapján bejelentette, hogy leigazolták a Draxlert 43 millió euróért. A csapatban szeptember 12-én mutatkozott be egy Ingolstadt elleni döntetlennel zárult mérkőzésen. Későbbi meccsein gólpasszokat jegyzett a Hertha ellen megnyert, illetve a Bayern München ellen elvesztett találkozókon. Első gólját az új csapatában szeptember 15-én szerezte a CSKA Moszkva ellen a Bajnokok Ligája csoportkörében. A mérkőzést ezzel a góllal nyerte meg a wolfsburgi együttes. Október 17-én a meccs emberévé választották a Hoffenheim elleni 4–2-es győzelemmel zárult meccsen.[10] Két gólpasszt adott azon az összecsapáson. A bajnokságban később gólt jegyzett a Köln, az Ingolstadt, a Borussia Mönchengladbach és a Hannover ellen is. A Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában a Wolfsburg egészen a negyeddöntőig jutott, ahol a Real Madrid állította meg a németeket. A szezont végül 8 góllal és 8 gólpasszal zárta az összes sorozatot figyelembe véve.
A következő szezonra Draxler nem igazán tudott jó formát előhúzni és a bajnokság augusztus végi kezdésétől egészen december 17-ig nem tudott semmi értékelhetőt felmutatni. Azonban az e napi meccsen a Frankfurt ellen gólpasszt jegyzett, majd ezt megismételte három nappal később a Mönchengladbachotthonában. A decemberi hónapban kialakult találgatások sejtették, hogy Julian boldogtalan a klubnál.
Paris Saint-Germain
2016. december 24-én a VfL Wolfsburg hivatalos honlapján jelentette be, hogy a franciaParis Saint-Germain FC szerződtette Draxlert sajtóinformációk szerint 36 millió euróért.[11] Első tétmérkőzését a kupában játszotta az SC Bastia ellen, csereként beállva gólt szerzett a 7–0-ra megnyert mérkőzésen.[12] Egy héttel később, január 14-én a bajnokságban is bemutatkozott és a Stade Rennes ellen gólt is szerzett. Ezután a Ligue 1 kiírásában betalált még a Marseille és Lyon ellen is. A kupában folytatta jó formáját és a Stade Rennes elleni 4–0-ra megnyert találkozón duplázott. Mindeközben bemutatkozott a Bajnokok Ligájában is, mint PSG-futballista és az FC Barcelona ellen még gólt is szerzett az ugyancsak 4–0-ra megnyert odavágón (a visszavágón később 6–1-re kikapott a francia csapat, ami a búcsúzást jelentette). A Monaco elleni kupa-elődöntőben is találatot jegyzett (ezt a sorozatot később meg is nyerte a PSG), valamint betalált újra a hercegségiek ellen a ligakupa döntőjében is, amit szintén megnyert a csapatával. A bajnokságban még egyszer eredményes volt a Saint-Étienne ellen is, azonban a Ligue 1-ben csak második lett az együttese. A "félszezont" végül 25 lejátszott meccsen tíz góllal és három gólpasszal zárta.
A német labdarúgó-válogatottban2012. május 26-án debütált egy Svájc ellen elveszített találkozón. Draxler gólpasszt jegyzett a meccsen. Egészen sokáig csak perceket játszott a válogatottban, de 2013-ra már erős csereként számított rá Joachim Löw. Első gólját egy barátságos összecsapáson szerezte az USA ellen 2013. június 2-án. Később szerepelt a világbajnoki-selejtezősorozatban is. 2014. május 13-án a csapat kapitányaként játszott Lengyelország ellen. A meccs vége 0–0 lett. Később Joachim Löw nevezte a 2014-es brazíliai világbajnokság 23-as keretébe. A német győzelemmel záruló tornán egy meccsen, a Brazília elleni elődöntőben kapott szerepet 13 percig. A világbajnokság megnyerése után sokáig nem kapott meghívót Löwtől, ám 2016-ban tizenkét meccsen is magára ölthette a címeres mezt (köztük a 2016-os Európa-bajnokság öt mérkőzésén), Szlovákia és Észak-Írország ellen pedig gólt is lőtt. Később részt vett a 2017-es Konföderációs kupa küzdelmeiben is. Két meccs kivételével mind az öt mérkőzést végigjátszotta csapatkapitányként, szerzett egy gólt Ausztrália ellen, valamint kiosztott egy gólpasszt is a Kamerun ellen 3–1-re megnyert találkozón. A torna legjobb játékosának választották meg.[15]
