Az erdei mályva(Malva sylvestris) a mályva nemzetségbe tartozó, egész Európában elterjedt, lágy szárúgyógynövényfaj, amely a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli. Magyar népies nevei: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt.
Évelő növény. Szára kúszó vagy felálló, 30–120 cm-esre nő meg. Levelei hosszú levélnyeleken ülnek, tenyeresen 3-7 karéjúak, fűrészes szélűek. Viszonylag nagy, rózsáspiros virágai 2-6-osával a levélhónaljban nőnek, kivágott szirmúak. A sziromlevelek 20–25 mm-esek, sötéten csíkozottak, 3-4-szer nagyobbak a csészénél. A termés lapos, korong alakú papsajt, barna magjavese alakú.
A hideget és meleget egyaránt jól viseli, alakja az időjáráshoz alkalmazkodik. Télen a földön szétterülve szőnyeget alkot, nyáron akár 1 méter magasra is nőhet.[1]
A legősibb haszonnövények közé tartozik. Az ókorban zöldségként használták. Fiatal leveleit a spenóthoz hasonlóan főzeléknek készítették el. A leveleket gyakran használták darázs- és skorpiócsípések borogatására.[2]
Belsőleg a virágot, ritkábban a levelet a székrekedés és a görcsös vastagbélgyulladás tüneti kezelésére, valamint köhögéscsillapítóként használják hörgőbántalmak esetén. Külsőleg, a bőrgyógyászatbanbőrbetegségeknél viszketéscsillapítóként és bőrnyugtatóként alkalmazzák. A szájüreg betegségeinél fájdalomcsillapító, nyálkahártya-nyugtató hatású. Sok A-vitamint, vasat és kalciumot tartalmaz.[1]
Gyógyhatása
A növény valamennyi hatására kiterjedő teljes körű gyógyszerészeti vizsgálat ma még nem létezik. Csupán az újabb keletű, egereken végzett laboratóriumi kísérletek bizonyították, a poliszacharidokimmunrendszert serkentő hatását (a mályvával rokon orvosi zilíz gyökérkivonatával végzett kísérlet során).
Mindeddig a növénynek semmilyen mérgező hatása nem ismert, még hosszan tartó alkalmazása esetén sem.
Képek
Virága közelről
Virágai az aljnövényzetben
Termése
Botanikai illusztráció
Jegyzetek
↑ abMarie-Claude Paume: Ehető vadnövények.Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 60. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
↑Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 105. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
