1870-ben megalapították a második Történeti Tanszéket a Mohács utáni magyar történelem oktatására majd 1881-ben az ókori történeti tanszék, az újkori egyetemes történeti tanszék és a középkori egyetemes történeti tanszék.[2]
A Bölcsészettudományi Kar kar történeti tanszékein 1919 és 1945 között magyar történettudományának minden irányzata képviseltetve volt és
meghatározója a volt tudományágának Magyarországon. Angyal Dávid (1909–1925) a magyar történelem, 1925–1929 között az újkori egyetemes történelem tanára, Lukinich Imre
az új alapítású Kelet-Európa Története tanszék profeszszora (1929–1949), az oklevéltan szakterületen kíváló szakmai eredményeket elérő Szentpétery Imre (1923–1950), aki a Bölcsészettudományi Kar 1635–1935 közötti történetét dolgozta fel. Áldásy Antal (1812–1832) a középkori egyetemes történet professzora is tanított az egyetemen, aki a karra hagyta könyvtárát (ez lett a mai Történeti Könyvtár törzsanyaga), a szellemtörténet két legnagyobb magyarországi meghatározó alakja Szekfű Gyula (1925–1955) és Hóman Bálint (1925–1932), a népiségtörténet legnagyobb magyarországi művelője Mályusz Elemér (1934–1946), a művelődéstörténet és a kora újkori mezőgazdaság-történet ismert kutatója Domanovszky Sándor (1914–1948), a modern szociológiai irányzatot magas szinten művelő Hajnal István (1930–1949) is az egyetemen oktatott.
Mályusz Elemér 1934 óta vezette A Középkori Magyar Történeti Tanszéket, majd igaztalanul megvádolták és az igazolóbizottság a vádat nem igazolta ezért 1945. október 22-én nyugdíjazták. 1946-ban Deér Józsefet nevezték ki, de ő 1948-ban elhagyta az Magyarországot. A Középkori Magyar Történeti Tanszéket, ahogy az egyetemnek küldött levelében
Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter írta, meghívás útján a magyar marxista történetírás kiváló alakjával kell betölteni. 1949-ben Molnár Eriket nevezték ki, aki 1957-ig állott a tanszék élén, majd Elekes Lajos nyert kinevezést, aki korábban Lenin Intézet illetékes tanszékét vezette. Elekes 1982. május 21-én bekövetkezett haláláig volt a Középkori Magyar Történeti Tanszék vezetője.
Az Újkori Magyar Történeti Tanszéket Szekfű Gyula vezette 1925 és 1949 között. Azonban Szekfű Gyulát 1945-ben moszkvai nagykövetté nevezték ki, így helyettes tanárként Kosáry Domokos és Ember Győző oktatott. 1949-től a marxista magyar történetírás reprezentánsa, Andics Erzsébetet nevezték ki. A forradalom után Andics Erzsébet 1957 és 1960 között a Szovjetunióban tartózkodott, ezt az időszakot leszámítva 1972-ig vezette az Újkori Magyar Történeti tanszéket.
Váczy Péter 1942 és 1953 között vezette a Középkori Egyetemes Történeti Tanszéket. Majd Gyóni Mátyást nevezét ki a tanszék élére, de ő 1955-ben öngyilkosságot követett el. 1955-ben Székely György kapott megbízást, aki 1982-ig vezette a tanszéket.
Hajnal István 1930 és 1949 között vezette az Újkori Egyetemes Tanszéket. Hajnal István 1944 és 1947 között dékánként is vezette a kart. 1951-től Bolgár Elek, 1953-tól Fazekas Erzsébet kapott tanszékvezetői kinevezést. 1955 és 1958 között Incze Miklós megbízott tanszékvezető volt.
Sarkady János vezette az Ókortörténeti Tanszéket 1987 és 1995 között. Puskás Ildikó 1995-ben vette át a vezetést és egészen 2007-ig vezette az Ókortörténeti Tanszéket, majd 2007-től Németh Györgyöt bízták meg a tanszék vezetésével. A Középkori Egyetemes Történeti Tanszéket 1985 és 1995 között Sz. Jónás Ilona irányította, 1995 és 1997 között Klaniczay Gábor volt a tanszékvezető, 1997-től Poór János. A tanszéket 1995-ben átnevezték Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszékké. A Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék élén 1984 és 1993 között R. Várkonyi Ágnes állt. Őt 1993-ban Bertényi Iván követte, 2002-ben Izsák Lajos intézetigazgató megbízottként vezette a tanszéket, 2003-tól Solymosi László, 2005-től Horn Ildikó a tanszék vezetője. Az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéket 1972-től Pölöskei Ferenc 1995-ig vezette. 1995 és 2009 között Gergely Jenő, 2009-től Erdődy Gábor áll a tanszék élén. A tanszék neve 2000-től Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék lett. Az Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéken 1978-tól 1995-ig Diószegi István irányította a munkát. 1995 és 2004 között Balogh András, 2004 és 2007 között Székely Gábor, 2007-től Majoros István a tanszék vezetője. A tanszék neve 2000-től Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék. A Kelet-Európa Története Tanszéket 1980 és 2001 között Palotás Emil irányította, utóda 2002-től Krausz Tamás. A Történelem Segédtudományai Tanszéken 1980-ban Kállay István kapott tanszékvezetői kinevezést és 1997 vezette azt. Őt Kardos József követte 1997 és 1999 között. Kardos utóda, Bertényi Iván 2004-ig állott a tanszék élén. 2004-ben Borsodi Csaba kapott tanszékvezetői kinevezést, és
azóta vezeti a tanszéket.
2019. február 6-án a Történeti Intézete szolidaritási nyilatkozatban állt ki az Magyar Tudományos Akadémia dolgozói mellett.[3][4]