Alföldi (Deutsch) Antal orvos és Klein Sarolta gyermekeként született.[7] 1907 és 1912 között az Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban diákja volt. 1912-ben[8] jó eredménnyel érettségizett. 1910-ben[9] volt egy éremkiállítás, melyet hetedik osztályos tanulóként ő rendezett, s munkásságában szakszerű utasításokkal látta el tanára, Barthos Indár. 1918-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett történészdiplomát és bölcsészdoktorátust. Ekkortól a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában dolgozott. 1923 és 1932 között a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem ókori történeti katedráján, 1932-től 1947-ig pedig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Érem- és Régiségtani Intézetének vezetőjeként adott elő régészetet. A nála készült disszertációk egy egységet alkotva törekedtek a teljes ismert forrásanyag közlésére, interdiszciplináris eredményeket is felhasználva. Ennek az egységnek a keretében dolgozott a feliratcorpuson és e cél érdekében különböző tudományterületeken dolgozókat tömörített a Corona Archaeologicába.
1947-ben Angliába emigrált, majd egy év múlva Svájcban telepedett le, ahol a Berni Egyetem ókori történeti katedrájára került, majd 1952-től 1956-ig Bázelben volt egyetemi tanár. Ezek után a Princetoni Egyetem meghívására az USA-ba ment, ahol 1965-ig, nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként működött, és ókortörténeti kutatásokkal foglalkozott.
Hatalmas tudása és tudományszervezői munkássága nagy hatással volt a császárkor, majd később Róma egész történetének kutatására. Szerkesztette többek között a Numizmatikai Közlönyt, 1940-től az Archaeologiai Értesítőt, 1949 és 1955 között a Dissertationes Berneusest, 1955–1965 az Antiquitast. Tagja volt a Pápai Régészeti Akadémiának, valamint a francia, az angol, a svéd, a dán és az osztrák tudományos akadémiáknak. 1960-ban a Premio Cintori di Roma díjjal tüntették ki.
1917. augusztus 28-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Seidl Emma Anna Gizella tanárnővel.[10]
Művei
Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonien (Berlin/Leipzig, 1926)
A gót mozgalom és Dácia feladása (Budapest, 1930)
Leletek a hun korszakból. Arch. Hung. IX. (Budapest, 1932)