A rakéta fejlesztése 1965-ben kezdődött, amikor szükségessé vált egy hordozórakéta az első kínai műhold felbocsátásához. A kétfokozatú DF–4interkontinentális ballisztikus rakéta (amely egy DF–3 rakéta első fokozataként, kiegészítve egy második fokozattal) adta az alapot, melyre egy harmadik szilárd hajtóanyagú fokozatot helyeztek, hogy képes legyen elérni az orbitális pályát. 1969 májusa és 1970 januárja között négy tolóerő-, valamint egy repülési tesztet végeztek. Egy évvel később[pontosabban?] pályára állította a Kína–1 műholdat.
Technikai adatok
A hordozórakéta első két fokozata folyékony hajtóanyagú, míg a harmadik szilárd. Teljesítménye a szovjetKoszmosz hordozórakétához, illetve az amerikaiDelta alaptípusához hasonló. Az alaptípus 300 kilogrammos tömeget képes 440 kilométeres magasságú pályára juttatni, 70 fokos pályaelhajlásnál.
A CZ–1 alaptípus teljes hossza hasznos teherrel 29,46 m, törzsátmérője 2,44 m, felszálló súlya 81,31 tonna. Repülés közben forgó mozgást (180 fordulat/perc) végzett. Sikerességi arány: 66,67% . Első indítás ideje 1969. november 16-án, az utolsó ideje 1971. március 3-án volt.