Ez a szócikk a szlovákiai községről szól. Hasonló címmel lásd még: Bény (egyértelműsítő lap).

Bény (Bíňa)
Bény zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Polgármester	Herbácskó Anita
Irányítószám	943 56
Körzethívószám	00421 (0) 36
Forgalmi rendszám	NZ
Népesség
Teljes népesség	1411 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132 m
Terület	23,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 20″, k. h. 18° 38′ 30″47.92222222, 18.6416666747.922222°N 18.641667°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 20″, k. h. 18° 38′ 30″47.92222222, 18.6416666747.922222°N 18.641667°E
Bény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bény (szlovákul: Bíňa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában. Kis- és Nagybény egyesítésével jött létre 1894-ben.

Párkánytól 16 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Bényen egy gólyafészket tartanak nyilván, ebben 2013-ban 4 fiókát, 2014-ben hármat, 2022-ben kettőt számoltak össze. 2023-ban 3 fiókából kettő maradt életben.^[2]

Feltételezhető, hogy nevét "alapítójáról", Hont fia Bényről kapta.

Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. Már a római korban erődítmény állott a helyén.^[forrás?] Területén a népvándorlás korában, az 5. században rövid időszakra a keleti gótok is letelepedtek.^[forrás?] 1944-ben avar fülbevalópárokat találtak Kisbényben, majd 1979-ben ásatást kezdeményeztek a helyszínen. Végeredményként megállapítható, hogy a területen legalább 7. század végi, 8. század eleji temető lehet. Szintén a községből származhat egy sárga palack E. Coudenhove magángyűjteményében.^[3] A község területén a 11. századtól biztosan földvár létezett. A korábbi keltezés mellett szólhatna a 9-10. századból származó hrivna depólelet, illetve a rotunda, bár ennek korát mindezidáig későbbre tették.^[4] A rotundában 2010-ben ásatást végeztek.

Hont fiának, Bénynek I. István a Garam mellett 10 ekényi földet adott.^[forrás?] Oklevél először a települést 1135-ben említi Byn alakban. A kéttornyú premontrei apátsági templom mellett 12. századi román stílusú körtemplom (körkápolna) található.

Vályi András szerint "Kis Bény. Középszerű falu Esztergom Vármegyében, birtokosa az Egri Kis Papság; nevezetes, külömbféle kiállott ellenséges viszontagságaira nézve; mostani lakosai katolikusok, hajdan a’ Premonstratenseik klastromáról híres vala, melly időben három templomai valának, egyik az Úr testének tiszteletére, második temploma tornyos kerek formára vala épűlve az IIDVEZÍTŐNEK, és a’ 12. Apostoloknak tiszteleteire, harmadika pedig Szent Katalinnak tiszteletére; de a’ mellyeknek a’ háborús viszontágsagok miatt tsak omladékjai is alig szemléltethetnek. Határja jó termékenységű, legelője elég, réttye jó, piatza Esztergomban, de mivel réttyeit Garam vize néha elönti, második Osztálybéli."^[5]

"Nagy Bény. Magyar falu Esztergom Vármegyében, közel kis Bényhez, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok. Ez a’ helység is sokszor elpusztíttatott, és külömbféle ellenségeknek dühösködései ellen épűltt hajdani nagy sántzai méltán tsudálkozást indíthattak. Határbéli földgye jól terem, legelője elég, réttyei gazdagok, fája tűzre szűken; piatza mint Köbölkútnak; mint hogy réttyeinek a’ víz árt, második Osztálybéli."^[5]

Fényes Elek szerint "Kis-Bény, magyar falu, Esztergom, az ujabb rendezés szerint Komárom vgyében, emelkedett helyen a Garan jobb partján, ut. p. Kéménd. Lakja 200 kath. Földje 1-ső osztálybeli; bora kevés. Volt itt hajdan a praemonstrati szerzeteseknek egy monostoruk, és apátságuk, mellyhez 3 szentegyház tartozott, ezek közül kettőt a zárdával együtt a törökök elpuszitottak; egy 1724-ben kijavittatván, most is megvan. Amade István e falut e templomnak ajándékozá, s azt most is birja, az illető kéméndi plébános, hova a falu mint fiók tartozik. A lakosok birnak 229 hold második osztálybeli szántóföldet, 59 h. rétet, 43 1/2 kapa szőlőt." ^[6]

"Nagy-Bény, magyar falu, Kis-Bénynyel összefüggésben, szinte Esztergom, vagy most Komárom vmgyében. Róna határa első osztálybeli. A lakosok birnak 1298 hold szántóföldet, 472 h. rétet, 230 kapa szőlőt. Birja hg. Pálffy, s a bátorkeszi urad. tartozik. Mind a két Bényt háromszoros sáncz veszi körül, de ki hányatta, nem tudhatni. 1683-ben a segéd lengyel seregek e falut is elpusztiták." ^[6]

1876-ban meglátogatta a templomot a VIII. nemzetközi embertani kongresszus küldöttsége is.^[7] A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

1880-ban Kisbény 252 lakosából 243 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt. Nagybény 1020 lakosából 980 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben Kisbény 258 lakosából 257 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt. Nagybény 1057 lakosából 1040 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1432 lakosából 1426 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1557 lakosából 1541 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1746 lakosából 1710 magyar és 14 csehszlovák volt.

1930-ban 2011 lakosából 1647 magyar és 236 csehszlovák volt.

1941-ben 1756 lakosából 1753 magyar és 2 szlovák volt.

1970-ben 1860 lakosából 1721 magyar és 129 szlovák volt.

1980-ban 1735 lakosából 1613 magyar és 112 szlovák volt.

1991-ben 1454 lakosából 1367 magyar és 84 szlovák volt.

2001-ben 1438 lakosából 1289 magyar és 130 szlovák volt.

2011-ben 1464 lakosából 1211 magyar és 192 szlovák volt.

2021-ben 1433 lakosából 1064 (+32) magyar, 216 (+28) szlovák, 5 (+15) cigány, 2 (+1) egyéb és 146 ismeretlen nemzetiségű volt.^[8]

Kurtaszoknya

Nem mindennapi népviselete a kurtaszoknya.^[9]

• Bényi kincs – 1964-ben tárták fel az 5. század közepéről származó, 108 arany solidust (pénzérmét) tartalmazó kincsleletet.
• Román stílus eredetű, Szűz Mária tiszteletére szentelt apátsági temploma 1217 körül épült, később gótikus, majd 1722-ben barokk stílusban építették át. Scitovszky hercegprímás 1862-ben régi fényében állíttatta helyre, de 1945-ben újabb károkat szenvedett.
• Említést érdemel a 12. századi, a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt körtemplom, amely az apátsági templom előtt áll. Ilyen épületegyüttest találunk még Szepesmindszenten és Jákon, valamint több előfordulása maradt fenn Európában is. Legismertebb a firenzei és a pisai dóm az előtte álló rotundával, amelyet keresztelőkápolnaként említenek, valamint a Berchtesgadenban levő Königsee partján található Szent Bertolomeo Kápolna. Egykor ezek a körtemplomok voltak a helység parókiális templomai.
• Tőle 1 km-re a római-avar eredetű sáncok között található az 1922-ben épített Szűz Mária kegykápolna, amely búcsújáróhely, Mária-kegyképe van. Megnevezése: Bény-Kutacska.
• Pálffy-kastélya a 19. század közepén épült.
• Az 1940-ben kibocsátott kétpengős és az 1946-ban kiadott százezer pengős pénzjegyek előoldalán a helybéli Rudas Valéria portréja szerepel. Az 1940-ben kibocsátott ötpengős előoldalán a helybéli Csonka Julianna arcképe van.

• Kisbényben született 1812-ben Roder Alajos nagyváradi kanonok, egyetemi tanár.
• Itt él Kremmer Dezső hímestojás-faragó népművész, a Legszebb hímestojás országos verseny fődíjasa (2013).

• 
• 
• 
  A 11. századi bényi sánc alaprajza
• 
• 
• 
• 
• 

• Henszlmann Imre 1863: A kis-bényi románízlésű egyház. Pest.
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Novák József Lajos 1913: Adatok Bény község néprajzához. Néprajzi Értesítő.
• Gerevich Tibor (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest.
• E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava.
• Alojz Habovštiak 1966: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bíňa. Nitra.
• Taliga István 1975: Bény - a volt premontrei templom. Irodalmi Szemle 1975/3, 233-234.
• Štefan Holčík 1981: Eneolitický detský hrob v Bíni. AVANS 1980, 86-88.
• Ivan Cheben 1981: Druhá sezóna výskumu v Bíni. AVANS 1980, 88-90.
• Ruttkay, M. - Cheben, I. 1992: Včasnostredoveké sídlisko a pohrebisko v Bíni. Slov. arch. 40, 109-134.
• Jankus Gyula 1993: Bény (Bíňa) személynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 122.
• Prášek, K. 1996: Pokračovanie výskumu v Bíni. AVANS 1994, 142.
• Ludwig E. (2000): Felvidéki műemlék-kalauz. Maecenas Könyvkiadó, Budapest (ISBN 963-203-026-5)
• Ivan Cheben 2001: Keramické nálezy kultúry lineárnej až protolengyelského horizontu z Bíne. In: M. Metlička (ed.): Otázky neolitu a eneolitu našich zemi 2000. Plzeň, 123-136.
• Martin Čičo - Michaela Kalinová - Silvia Paulusová a kol. 2002: Kalvárie a Krížové cesty na Slovensku.
• Csókás F. 2004: Fejezetek Bény község vallásos életéből. In: S. Lackovits, E. - Mészáros, L. (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. Veszprém, 85-109.
• Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
• Bednár, Peter – Henning, Joachim – Kopčeková, Monika – Ruttkay, Matej 2008: Archeologický výskum v Bíni. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2006, 31–32.
• Beljak, Ján – Pažinová, Noémi 2009: Osada z doby rímskej v Bíni. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2007, 35–36, 210–211.
• P. Bednár - J. Henning - Z. Poláková - M. Ruttkay - M. Wesuls 2011: Archeologický výskum vnútorného valu v Bíni. In: Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2008. Nitra, 34-37, 304.
• Budaj, M. 2011: Arpádovské mince z okolia Bíne. In: Denarius 1, 8-15.
• Joachim Henning – Matej Ruttkay 2011: Frühmittelalterliche Burgwälle an der mittleren Donau im ostmitteleuropäischen Kontext: Ein deutsch-slowakisches Forschungsprojekt. In: Macháček, J. - Ungerman, Š. (Hrsg.): Frühgeschichtliche Zentralortein Mitteleuropa. Bonn, 259-288.
• Eva Camenzind 2011: Bíňa v stredoveku - výskumy v rokoch 1989-1996.
• Ivan Kuzma 2012: Vojenské mapovania Uhorského kráľovstva na južnom Slovensku a diaľkový prieskum. Študijné zvesti 52, 63-117.
• Jozef Paulík – Vladimír Turčan 2013: Včasnoslovanská keramika z Bíne. Zbor. SNM - Archeológia 23.
• Bibiana Pomfyová – Marián Samuel 2013: Románsky lev z Bíne. Revue Pamiatky a Múzeá 2013/2.
• Bibiana Pomfyová - Marián Samuel - Henrieta Žažová 2014: Stredoveká Bíňa.
• Bednár, P. et al. 2015: Pokračovanie archeologického výskumu vnútorného valu v Bíni. AVANS 2010, 35-37.
• Bibiana Pomfyová (ed.) 2015: Stredoveký kostol. Historické a funkčné premeny architektúry I. Bratislava.
• Marek Budaj 2017: Egy éremlelet Bény környékéről. Adalék IV. László király H. 390 típusú denárjának keltezéséhez. Numizmatikai Közlöny 114-115, 49-62.
• Henrieta Žažová 2017: Stredoveké premonštrátske kláštory v slovenskej časti územia bývalého ostrihomského arcibiskupstva.
• Ľubomír Mihok: Archeometalurgický výskum trosiek z Rákoša a Bohatej a železných hrivien z Bíne

A Wikimédia Commons tartalmaz Bény (Szlovákia) témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Szlovákia térképén^{[halott link]}
• Slovakiatourism.sk
• Alapinformációk
• Slovenské hrady
• A rotunda és a templom
• Bény az istergranum.utikonyvem.hu weboldalon
• Gömbpanoráma képek Bény településről a Karpatmedence360.hu oldalon
• Gömbpanoráma a Szűz Mária templomról
• Szentkút

• Körtemplom
• Karcsa
• Nagytótlak
• Kissikátor
• Kisperlász
• Ipolykiskeszi
• Kallósd
• Gerény
• Ják
• Kézdiszentlélek
• Székelyudvarhely
• Süvete