Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, Hupej(Hubei) tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han(Han) folyók találkozásánál.
Vuhan(Wuhan) három nagy városrészre osztható: Vucsang(Wuchang) (武昌), Hanjang(Hanyang) (汉阳) és Hankou(Hankou) (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.
A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.
Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang(Hanyang) (206) és Vucsang(Wuchang) (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang(Wuchang) körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.
A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang(Wuchang) lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou(Hankou) egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.
A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou(Hankou) kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.
1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát(Wuhani csatát): Nanking eleste után a Kuomintang(Guomindang) kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan(Wuhan) elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.
A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.
2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg, amely végül világjárványnak lett nyilvánítva a terjedése miatt. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták.[3] Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.
Vuhan(Wuhan) Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúraszintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.
Vuhan(Wuhan) fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghaj(Shanghai)hoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.
A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan(Wuhan) a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.
Ipari zónák
Wuhan-Donghu Ipari Park
A Vuhani Donghu Új Technológiafejlesztési zóna egy nemzeti szintű csúcstechnológiai fejlesztési övezet. Az optikai elektronika, a telekommunikáció és berendezés gyártása a Wuhan East Lake High-Tech Fejlesztési Zóna (ELHTZ) központi iparága, miközben ösztönzik a szoftverek kiszervezését és az elektronika fejlesztését is. Az ELHTZ Kína legnagyobb optikai-elektronikai termékek gyártóközpontja, olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint a Changfei Optikai szál Kábel (Kína legnagyobb száloptikai kábelgyártója), a Fenghuo Telecommunications és a Wuhan Post and Telecommunications Research Institute (az optikai telekommunikáció legnagyobb kutatóintézete Kínában). A Donghu új technológiai fejlesztési zóna a kínai lézeripar fejlesztési központját is képviseli, amelynek kulcsszereplői, mint például a HUST Technologies és a Chutian Laser, ebben a zónában vannak.[7]
A Vuhani Gazdaság- és Technológifejlesztési zóna 1993 óta nemzeti szinten épül be az ipari övezetbe.[8] A zóna jelenleg 10–25 km² területen fekszik, amit 25–50 km²-esre kívánnak növelni. Vannak itt autógyártó/összeszerelő, biotechnológiai/gyógyszergyártási, vegyi-, élelmiszer-, nehézipari és távközlési berendezéseket gyártó üzemek is.
A Vuhani Exportzónát 2000-ben a gazdasági és technológiafejlesztési zóna 2,7 km²-esre tervezett részéből első lépésként 0,7 km²-es területén hozták létre.[9]
A Vuhani Optikai Völgy (Guanggu) Szoftver Park a Donhuban helyezkedik el. Az East Lake High-Tech Development Zone and Dalian Software Park Co., Ltd. üzemelteti.[10] Tervezett 67 hektáros területe a jelenleg 60 hektáros részt is magában foglalja. 8,5 km-re fekszik a 316-os autópályától és 46,7 km-re a Wuhan Tianhe repülőtértől.
A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.
Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghaj(Shanghai)t és a tibetiZhangmut köti össze. Vuhan(Wuhan) központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghaj(Shanghai)tól számolva).
2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar(Hankou pályaudvar) és a Vucsang pályaudvar(Wuchang pályaudvar) (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhan(Wuhan)ba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou(Hankou) volt a célállomása a Csinghan vonal(Jinghan vonal)nak (Peking–Hankou(Hankou)), Vucsang(Wuchang) pedig a Jüehan vonal(Yuehan vonal) vonalnak (Kanton–Vucsang(Wuchang)). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonal(Jinghan vonal)ba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.
2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal(Wuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal)at látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.
A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.
A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan(Wuhan) lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.
Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.
2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.[11]
Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.
A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.
Oktatási rendszer
Huazhong Mezőgazdasági FőiskolaA Wuhani Egyetem régi könyvtáraA HUST kapuja
Vuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.
Nemzeti:
Vuhani Egyetem (武汉大学)
Vuhani Technológiai Főiskola (WUT) (武汉理工大学)
Huazsong Tudományos és Technikai Főiskola (HUST) (华中科技大学)
Hubei Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetem (湖北中医学院)
Hubei Képzőművészeti Akadémia (湖北美术学院)
Hubei Rendvédelmi Egyetem (湖北警官学院)
Hubei Gazdasági Főiskola (湖北经济学院)
Hubei Oktatási Főiskola (湖北第二师范学院)
Jianghan Főiskola (江汉大学)
Vuhani Technológiai Akadémia (武汉工程大学)
Vuhani Tudományos és Mérnöki Főiskola (武汉科技学院)
Vuhani Polytechnikai Főiskola (武汉工业学院)
Vuhani Fizikai Akadémia (武汉体育学院)
Vuhani Zenei Konzervatórium (武汉音乐学院)
Vuhani Biomérnöki Akadémia (武汉生物工程学院)
Gasztronómia
Doupi (balra) és Re-gan mian (jobbra)
Re-gan mian (热干面): forró és száraz, mogyorószószos tészta, amely az egyik legelterjedtebb reggeli
Ya Bozi (鸭脖子): csípős kacsanyak
Doupi (豆皮）: igazi helyi különlegesség tojásból, rizsből, sörből, gombából és babból, egy kis szójával ízesítve
Tangbao（汤包): levesféle lisztből és száraz húsból
Mianwo (面窝): a szokásostól jóval vékonyabb méretű sós fánk, igazi vuhani kuriózum
Turizmus
Bronzból készült harangok a Tartományi Múzeumban
Vucsang(Wuchang) városrészben található a 80 km² területű Keleti-tó, ahol tavasszal az ott élők szebbnél-szebb kerteket alakítanak ki.
A Hupej Tartományi Múzeum(Hubei Tartományi Múzeum) a maga 200 000 darabos gyűjteményével az egyik leggazdagabb Kínában. Elsősorban a Krisztus előtti időkről megmaradt ereklyéket őrzik itt, azok közül is a leghíresebbet, egy közel 2400 éves harangszettet, amivel akkortájt adhattak koncerteket.
Szikla- és Bonszai Múzeummal is büszkélkedhet a város. Megtalálhatóak itt számtalan kövek, ásványok, különböző méretű és fajtájú bonszai fák, valamint egy Platybelodon (az elefánt egyik őse lehetett) eredeti csontváza is
Jiqing utca (吉庆街) számos étteremmel és üzlettel van szegélyezve, esténként utcai előadásoktól hangos
A Sárga Daru tornya volt évszázadokig „az első torony a menny alatt”. Kr. e. 220-ban építették. Azóta számtalanszor elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. A legutolsó rekonstrukció 1981-ben fejeződött be. Ekkor modern építőanyagokat és egy liftet is kapott az épület.
↑武汉市2010年第六次全国人口普查主要数据公报. Wuhan Statistics Bureau, 2011. május 10. [2011. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 31.)
↑includes 396,597 in Donghu New Technology Development Zone (东湖新技术开发区), 67,641 in Donghu Scenic Travel Zone (东湖生态旅游风景区), and 36,245 in Wuhan Chemical Industry Zone (武汉化学工业区)
↑"Wuhan Center Tower". The Skyscraper Center. Council on Tall Buildings and Urban Habitat. Retrieved 26 April 2016.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Wuhan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 武汉市 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
![A 438 méteres, 88 emeletes [14] Wuhan Center (武汉中心)](F%C3%A1jl:Wuhan_Center_201704.jpg)
