A város neve mandzsu eredetű jelentése: Halászháló szárító hely. A várost a Jeges város néven is ismerik, mivel Kínában itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél, minden évben megrendezik a jégszobrok fesztiválját.
Története
Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építő orosz építőmunkások alapították 1897-ben.[3] Ennek megfelelően a városkép mind a mai napig jelentős orosz vonásokkal rendelkezik. Az 1917-es októberi forradalmat követően oroszemigránsok nagyon nagy számban telepedtek le Harbinban.
Az orosz–japán háborút követően az orosz befolyás csökkent. 33 ország (közötte az USA, Németország, Franciaország) polgárai telepedtek le a városban. 16 ország létesített Harbinban konzulátust, és több száz kereskedelmi és pénzügyi társaság alapított leányvállalatot.[forrás?] A kínaiak is létrehozták saját vállalataikat, elsődlegesen könnyűipari vállalatokat (élelmiszeripar, textil ipar stb.) Harbin világvárossá és Északkelet-Kína központjává vált.
1918-ban, az orosz polgárháború idején, fehérgárdisták és más orosz emigránsok nagy számban telepedtek le Harbinban. Kialakult a 20. század Oroszország határain kívül legnépesebb orosz település. Az Oroszországból érkezett emigránsok között nagy számban érkeztek zsidók is, akik létrehozták Harbin zsidó hitközségét. A zsidó lakosság száma a 30-as években tovább növekedett a Németországból a nácizmus elől menekülőkel.
A városban az orosz betelepültek létrehozták a város orosz oktatási rendszerét az elemi iskoláktól az egyetemi oktatásig bezárólag. Orosz színházak létesültek, orosz nyelvű újságok, folyóiratok jelentek meg. 1920-ban az orosz emigránsok alapították a Harbini Műszaki Egyetemet, Harbini Kínai-orosz Ipari Iskola (Sino-Russian School for Industry) néven. Ez a műszaki egyetem ma a kínai egyetemi rangsorban a 9. helyen található Netbig.[4] Az oktatás két karon indult, vasútépítő mérnököket és elektromechanikai mérnököket képeztek.
1932-ben Japán elfoglalta a várost. Ekkoriban már volt jelentős japán lakossága is a városnak, akik az előző évtizedekben települtek meg. Japán kapitulációját követően a szovjet Vörös Hadsereg bevonult a városba, és bár szerződés szerint Harbin kínai fennhatóság alá került, a Vörös Hadsereg a városban maradt. Ekkoriban a japán lakosság (ami 200 ezer fő körül lehetett) mind elhagyta Harbint. A Kínai Népköztársaság létrejöttét követően Harbin a kínai nehézipar egyik legfontosabb központjává vált. A Harbini Műszaki Egyetem Kína egyik legjelentősebb oktatási intézménye lett. A város fejlődését és jelentőségét a Kínai keleti vasútvonal is meghatározza. Harbin Kína Oroszországgal és Európával folytatott kereskedelmében is kulcsfontosságú szereppel bír.
2005-ben a jilini vegyi gyárban történt balesetet követően a Szonghua(Songhua)-folyó súlyos benzol szennyeződése miatt a város ivóvíz ellátás napokra megbénult.
Kultúra, oktatás
Harbin Kína leginkább multikulturális települése. A hagyományos kínai Han kultúra keveredik a mandzsu és orosz kulturális hagyományokkal. A kultúrák keveredése megnyilvánul a város építészetében, konyhájában, az öltözködésben. Harbin nevezetessége, hogy itt beszélik legtisztábban a hivatalos standard mandarint.
Építészetileg Harbin Kína egyik legérdekesebb és legszebb városa. Egyedülállóak a 20. század első felében, a város európai elsősorban orosz hatások alatt épült épületei. A Zhong Yang út (Fő út, Kitajszkaja ulica) az európai építészet múzeumának is tekinthető barokk és bizánci stílusú homlokzatok, orosz, francia, amerikai és japán üzletek váltakoznak.
A Szent Szófia-székesegyház, (orosz ortodox templom) a város központjában található. A székesegyházat 9 évig építették és 1932-ben szentelték fel. Jelenleg a város multikulturális hagyományait bemutató múzeum található benne. Hogy az orosz ortodox templomok ne bontsák meg Harbin fengsuját 1921-ben kínai kolostort épült és a Ji Le templom. Harbinban a 20. század közepén 15 orosz ortodox templom működött, de a Mao vezette kínai forradalom és az azt követő kulturális forradalom idején ezeket bezárták többet leromboltak, jelenleg 10-nek áll az épülete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.
Harbini Mérnöki Egyetem (Harbin Engineering University former Harbin Shipbuilding Engineering Institute)
Heilongjiang Egyetem
Harbini Zsidó Kutatási Központ
Harbini Orvosi Egyetem
Harbini Normal Egyetem
Harbini Tudományos és Technológiai Egyetem
Heilongjiang Kínai-orvoslás Egyeteme
Heilongjiang Technológiai Egyetem
Északkeleti Mezőgazdasági Egyetem
Északkeleti Erdészeti Egyetem
Gazdaság
A város a Föld egyik leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató régiójának a központja. A gazdasági növekedés biztosítékai a város kiváló közlekedési háttere, a környék természeti erőforrásai, és a rendelkezésre álló magasan képzett humán erőforrások.[5]
Harbin környéke a körzet termékeny fekete földjének köszönhetően tradicionálisan Kína élelmiszer termelésének központja. Harbin hagyományos ételfeldolgozó üzemeiben szójabab-feldolgozás, lisztőrlés és cukorfinomítás folyik cukorrépából.[6] Ennek megfelelően a város könnyűipara (élelmiszeripar, textilipar) nagyon fejlett. A legjelentősebb ipari üzem az 1994-ben alapított Harbini Erőművi Berendezéseket Gyártó Vállalat (Harbin Power Equipment Group Company). Ez a vállalat Kína erőművi berendezéseinek egyharmadát állítja elő.[7]
Harbin a Kínai keleti vasútvonalnak, Kína legelső vasútvonalának a központja. Közvetlen, nagysebességű vonatok kötik össze Pekinggel. Harbinon keresztül közlekedik a világ leghosszabb utat (8961 km[8]) megtevő vonata, a 020Ч számú Moszkva–Peking szerelvény. Harbin körzetében a legsűrűbb Kínában a vasúti hálózat.[9]
Légiközlekedés
Harbin repülőtere a Taiping nemzetközi repülőtér (哈尔滨太平国际机场, Haerpin Tajping Koucsi Csicsang(Hāěrbīn Tàipíng Guójì Jīchǎng)) (IATA: HRB, ICAO: ZYHB). A repülőtér 1979-ben épült 33 km-re délnyugat irányba az óvárostól. Északkelet-Kína legfontosabb nemzetközi repülőtere. Mintegy 50 bel- és külföldi viszonylatban indulnak innen járatok.[9]
Metró
A harbini metró (哈尔滨地铁, Haerpin titie(Hā'ěrbīn dìtiě)) tervezése 2003-ban kezdődött. A metróalagút részben a második világháború idején épített légoltalmi rendszer alagútjainak felhasználásával épül.[10] A városban három vonal található, az 1-es, 2-es és a 3-as számú. Az egyes vonal építése 2009. szeptember 29-én kezdődött,[11] és 2013. szeptember 26-án nyitották meg az utazóközönség számára.[12] A 3-as számú vonal 37,6 km-es hosszából az első 5,25 km-es szakaszt 2017. január 26-án nyitották meg.[13]
Jegyzetek
↑Tabulation on 2020 China Population Census by County
↑Ltd, DVV Media International. „Second metro line opens in Harbin”, Metro Report. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 9.) (angol nyelvű)
