Vörösfülű bülbül
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Család: Bülbülfélék (Pycnonotidae) Nem: Pycnonotus Faj: P. jocosus
Tudományos név
Pycnonotus jocosus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Vörösfülű bülbül témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfülű bülbül témájú médiaállományokat és Vörösfülű bülbül témájú kategóriát.

A vörösfülű bülbül vagy más néven pirosfülű bülbül (Pycnonotus jocosus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó faj.^[1][2]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Lanius nembe Lanius jocosus néven.^[3]

• Pycnonotus jocosus abuensis (Whistler, 1931) – északnyugat-India;
• Pycnonotus jocosus fuscicaudatus (Gould, 1866) – nyugat- és közép-India;
• Pycnonotus jocosus pyrrhotis (Bonaparte, 1850) – észak-India, Nepál;
• Pycnonotus jocosus emeria (Linnaeus, 1758) – kelet-India, Banglades, észak-, nyugat- és dél-Mianmar, délnyugat-Thaiföld;
• Pycnonotus jocosus whistleri (Deignan, 1948) – Andamán- és Nikobár-szigetek;
• Pycnonotus jocosus monticola(Horsfield, 1840) – kelet-Himalája, északkelet-India, észak-Mianmar, dél-Kína;
• Pycnonotus jocosus pattani (Deignan, 1948) – dél-Mianmar, Thaiföld, észak-Maláj-félsziget, Laosz, dél-Indokína;
• Pycnonotus jocosus hainanensis (Hachisuka, 1939) – észak-Vietnám, dél-Kína;
• Pycnonotus jocosus jocosus (Linneaus, 1758) – délkelet-Kína.

Ázsiában Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Thaiföld, Vietnám területén honos. Ausztrália, Mauritius, Réunion, Seychelle-szigetek, Szingapúr, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és az Amerikai Egyesült Államok területére betelepítették.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, mocsarak környéke, valamint szántóföldek, vidéki kertek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Testhossza 18–20,5 centiméter, szárnyfesztávolsága 28 centiméter, testtömege 25–31 gramm.^[3] Hegyes bóbitája, homloka és tarkója fekete, piros füle, sötétbarna háta és szárnyai, valamint világos nyaka, melle és hasa van.

Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból, nektárból, virágbimbókból és rovarokból áll.^[3]

Pókhálóval a fára rögzített csésze alakú fészket készít.

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

• 22712634/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
• Issg.org Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A világ madarai. Budapest: Panem Kft (1994). ISBN 963-545-006-0 

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja