Szlovákia
Szlovákia domborzati térképe
é. sz. 48° 40′, k. h. 19° 30′48.666666666667, 19.548.666667°N 19.500000°E
Kontinens	Európa
Szubrégió	Közép-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés	130.
Teljes terület	49 036 km²
Partvonal	0 km
Szárazföldi határ	1 672 km
Környező országok	Csehország,  Lengyelország,  Ukrajna,  Magyarország,  Ausztria
Tengeri terület	0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont	Gerlachfalvi-csúcs, 2655 m
Legalacsonyabb pont	a Bodrognál, a magyar határ közelében, 94 m
Leghosszabb folyó	Vág, 403 km
Használatban levő terület
Megművelhető terület	31 %
Állandó legelő	17 %
Erdő, erdős terület	41 %
Egyéb jellemzők
Éghajlat	mérsékelt öv
Domborzat	hegyvidék
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovákia témájú médiaállományokat.

Szlovákia földrajzának meghatározó elemei az Északnyugati-Kárpátok hegyvonulatai, az ezek között elterülő völgyek, medencék, illetve az azok előterében található kisebb alföldi jellegű területek, mint a Duna menti alföld, illetve a Kassai-medence, amelyek tulajdonképpen a magyarországi Kisalföld és Alföld északi nyúlványai. Az ország legkeletibb részének hegyei már az Északkeleti-Kárpátokhoz tartoznak.

Szlovákia Közép-Európában fekvő állam. Nem rendelkezik tengerparttal. Az ország alakja kelet-nyugati irányban elnyúló. Fővárosa Pozsony, mely az ország nyugati szélén található.

Területe 49 036 km², ebből:

• szárazföld: 98,4%,
• vízfelszín: 1,6%.

Északról Lengyelország, keletről Ukrajna, délről Magyarország, nyugatról Ausztria, északnyugatról pedig Csehország a szomszédja.

Határainak hossza 1672 km, ebből

• Magyarországgal 679 km,
• Lengyelországgal 547 km,
• Csehországgal 252 km,
• Ausztriával 106 km,
• Ukrajnával 98 km a közös.

• A legészakibb pont Polhoránál található, a lengyel határon.
• A legkeletibb pont Újszéknél van, a Kremenáros hegyen, a szlovák-lengyel-ukrán hármashatáron.
• A legdélibb pont Patnál van a Duna határfolyóban, a magyar határon.
• A legnyugatibb pont Magyarfalunál van, a Morva határfolyóban, az osztrák határon.

Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m) a Magas-Tátrában, egyben ez a Kárpátok legmagasabb csúcsa.

A legalacsonyabb pont Bodrogszög község területén van (94 m), a magyar határon, ott, ahol a Bodrog folyó elhagyja az országot.

Átlagos tengerszint feletti magassága 392 m.

Szlovákia legnagyobb részét az Északnyugati-Kárpátok fiatal, gyűrt láncai teszik ki. Üledékes övezetének mészkőhegységeire a karsztosodás jellemző. Legbelső övezete, a vulkáni vonulat is Szlovákiában található. ^[1] Itt emelkedik a Kárpátok kisebb kiterjedésű, de legmagasabb része, a Magas-Tátra, ez a kristályos övezet tagja. Kőzetanyaga leginkább gránit. Természeti értékei miatt egész területe védett nemzeti park. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs, ez 2655 méter magas. A Magas-Tátra déli lábánál fekszik a Csorba-tó, ami a hegység legnagyobb tava.

Szintén a kristályos vonulat része a Magas-Tátrától délre fekvő Alacsony-Tátra, amely párhuzamos a Magas-Tátrával, de alacsonyabban fekszik és hosszabb. Formái gömbölyűbbek és hegyhátai szélesebbek.

Az Alacsony-Tátrához hasonló kiterjedésű a Gömör–Szepesi-érchegység, vagy más néven Szlovák-érchegység. Ezt szintén kristályos kőzetek alkotják. Viszont idősebb a Kárpátoknál, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa. ^[2]

A Szlovák-érchegységtől délre található mészkőhegység a Szlovák-karszt. A Magyarország területén található Aggteleki-karszttal együtt alkotja Közép-Európa egyik legkiterjedettebb karsztvidékét. Barlangjai a világörökség részei. ^[3]

A Duna és mellékfolyói által feltöltött magyarországi Kisalföld Szlovákia területén folytatódik. Ennek a résznek a neve Duna menti alföld (Podunajská nížina). Ez az ország legmelegebb éghajlatú, legtermékenyebb tája, fő termőterülete többek közt a búzának, a kukoricának és a cukorrépának. ^[4]

Szlovákia a mérsékelt éghajlati övezetben fekszik, Európa atlanti és kontinentális zónájának a határán. Az éghajlati körülmények a különböző helyeken nagy mértékben különböznek.

• (1) Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű: a Kárpátok foglalja el az ország északi és középső kétharmadát.

Három nagy síkság van az országban:

• (2) a Bécsi-medence keleti pereme a Kis-Kárpátoktól nyugatra (Szlovákiában Hegyentúli-síkságnak nevezik),
• (3) a Kisalföld Dunától északra eső része (Szlovákiában Duna menti alföldnek nevezik),
• (4) az Alföld északi része, a Bodrogköz északi folytatása (Szlovákiában Kelet-szlovákiai-alföldnek hívják).

Bővebben: Szlovákia közigazgatása

• ↑ Jónás, Kovács, Vízvári 2010: Jónás Ilona, Dr. Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 8. Szeged, Mozaik Kiadó, 2010.
• Éghajlat
• ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X  

Ez a Szlovákiáról szóló vagy Szlovákiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!