Bosznia-Hercegovina földrajza

Bosznia-Hercegovina földrajza
é. sz. 44°, k. h. 18°44.000000°N 18.000000°E
KontinensEurópa
SzubrégióDélkelet-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés126.[1]
Teljes terület51 129 km²
Partvonal20 km
Szárazföldi határ1 543 km
Környező országok Horvátország,  Szerbia,  Montenegró
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontMaglić, 2386 m
Legalacsonyabb pontAdriai-tenger, 0 m
Leghosszabb folyóSzáva, 945[2] km
Használatban levő terület
Megművelhető terület42,2 %
Egyéb jellemzők
Domborzathegyvidéki
A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina földrajza témájú médiaállományokat.
Bosznia-Hercegovinai folyók vízgyűjtő területei
Az Una Nemzeti Park egy vízesése.

Bosznia-Hercegovina állam Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati részén terül el. Területe 51 129 négyzetkilométer, amellyel a 126. legnagyobb független ország. Szinte csak természetes határai vannak, keletről a Dinári-hegység, északról a Száva, nyugatról a Drina határolja.

956 km közös határa van Horvátországgal, északon és nyugaton. Keleten Szerbiával határos 345 km hosszan, Montenegróval délkeleten 242 km hosszan határos. Van egy apró adriai-tengeri kijárata Neumnál, amely 20 km hosszú.[3] A Száva melletti alföldet és a Neretva völgyét kivéve az egész ország területe hegyekkel, dombokkal szabdalt. A legmagasabb pontja, a Maglić 2386 méter magas.[4]

Domborzat

Bosznia-Hercegovina Boszniából és Hercegovinából áll, innen az országnév. Bosznia az ország területének körülbelül négyötödét teszi ki (mintegy 42 ezer négyzetkilométert), északon található. A fennmaradó terület Hercegovina, amely délen helyezkedik el, partközeli területei mediterrán éghajlatúak.[5][6]

A középső területek hegyvidékiek, északabbra haladva a Száva-mellék (Posavina) dombokkal tagolt vidéke következik, még északabbra haladva a dombokat a Pannon-síkság váltja fel.[6]

Hercegovina északi része szintén hegyvidéki, délre haladva a Neretva síksága váltja fel, amelynek a partvidékhez közeli területei mediterrán éghajlatúak.

A tengerparttal rendelkező országok közt az országhatár-tengerpart aránya alapján a legrövidebb tengerpartot magának mondható ország Bosznia-Hercegovina.[7]

Az ország területének 42,8%-a erdős, 42,2%-a megművelt.[4]

Vízrajza

A folyók egy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a másik részük, (pl. Neretva) az Adriai-tengerbe ömlenek.

Jelenleg 12 vízerőmű működik a folyókon, mind a Száva mellékfolyóin.[5]

Klíma

Északkeleten kontinentális,[4] délen, a part közelében a telek esősek, enyhék. A hegyvidéki területek csapadékosak, évente akár 1000–1200 litercsapadék is hullhat négyzetméterenként. Általában november a legcsapadékosabb, a legkevésbé a január.[5]

Bányászat

Az ország legfontosabb bányászati termékei többek közül a szén, a vas, a bauxit, a mangán, az ólom, a cink és a réz.[4][8]

Nemzeti parkjai

Összesen 3 nemzeti parkja van:

  1. Sutjeska Nemzeti Park
  2. Kozara Nemzeti Park
  3. Una Nemzeti Park

Világörökségei

Eddig Mostar óvárosa a Neretván átívelő Öreg híddal, és Mehmed pasa višegradi hídja került fel a világörökségi listára.

Természeti világöröksége még nincs Bosznia-Hercegovinának.

A következő helyeket jelölték a világörökségi listára: A Vjetrenicai-barlangot, Počitelj építészeti értékeit, Jajca, Blagaj, Blidinje és Stolac természeti-, illetve építészeti értékeit.[9]

Trebevićből származó kalcitkristály.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Bosnia and Herzegovina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
  2. ↑ a folyó egész hossza
  3. ↑ The World Factbook — Central Intelligence Agency (angol nyelven). www.cia.gov. [2017. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  4. ↑ a b c d The World Factbook — Central Intelligence Agency (angol nyelven). www.cia.gov. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  5. ↑ a b c Bosnia-Herzegovina | ICPDR - International Commission for the Protection of the Danube River (angol nyelven). www.icpdr.org. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  6. ↑ a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal. ISBN 9789633528150
  7. ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  8. ↑ Minerals of Bosnia-Herzegovina. www.anubih.ba pp. 11–12. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
  9. ↑ Bosnia and Herzegovina - UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2016. június 4.)

Források

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Kapcsolódó szócikkek