Neve a szláv bistrá (= gyors) melléknévből ered. A falu 1546 körül Felsőszabadi határában keletkezett. Első írásos említése 1563-ból származik „Wistra” alakban. 1673-ban „Bistra” néven említik. A 16.-17. században határában aranyat, ezüstöt bányásztak. Lakói a bányászat mellett, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. A 18.-19. században vaskohó működött a határában, melyben a környéken kitermelt vasércet dolgozták fel. 1828-ban 23 házában 199 lakos élt. 1848-ig a bányakamarához tartozó bányásztelepülés volt.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, tót falu, Zólyom vármegyében, Breznóhoz 1/2 órányira: 198 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. post. Besztercze.”[2]
A 19. század második felében lakói szinte kivétel nélkül kohászok voltak, többségben a lopéri vasműben dolgoztak. Sebesér 1896-ban lett önálló község. A trianoni diktátumigZólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
1960-ban Vámos községhez csatolták és csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát. Mára egyre inkább üdülőfalu jelleget ölt.
Népessége
1910-ben 266, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
A község az Alacsony-Tátra Nemzeti Park területén fekszik. Jelentős szállás- és éttermi kapacitással, sífelvonókkal rendelkezik.
A határában fekvő Bisztra-völgyben található az Alacsony-Tátra egyik leglátogatottabb turistaközpontja.
A községtől délnyugatra található Sebeséri-barlangot 1973-ban védett természetvédelmi objektummá nyilvánították. A Bisztra-patak által kimosott, helyenként cseppkövekkel díszített barlang hossza mintegy 1 km, ebből 1968-óta 475 m látogatható.
