Jecenye (1886-ig Jaszena, szlovákul: Jasenie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
Fekvése
Breznóbányától 20 km-re északnyugatra fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a római korban is lakott volt.
Első írásos említése 1250-ben „Jechene” alakban történik, az első kétségtelen adat a falu létezéséről azonban csak Zsigmond király 1424-ben kibocsátott oklevelében található „Jechene” alakban. 1455-ben „Jezen”, 1465-ben „Jassena”, 1512-ben „Jesene” alakban szerepel oklevélben. Kezdetben a zólyomlipcsei váruradalom része volt, később a besztercebányai bányakamarához tartozott, határában ugyanis drágakövet bányásztak. A 17.-19. században vashámor működött a területén, mely a Garami kohászati komplexum része volt. Lakói elsősorban a helyi üzemekben dolgoztak, ezen kívül fuvarozással és állattartással is foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZENA. vagy Jeszenye. Tót falú Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, fekszik Predajnához közel, mellynek filiája.”[2]
1828-ban 102 házában 785 lakosa élt. A 19.-20. században nagyon elterjedt volt a csipkeverés is.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jeszena, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan fő völgyétől éjszakra huzódó keskeny völgyben, ut. p. Beszterczbánya. Van itt 22 1/2 urb. telek. Allodiuma az erdőnél egyéb nincs, melly 5032 hold. Sovány földje zabot, burgonyát, kis részben rozsot terem. Lakja 989 r. kath. helybeli templommal és iskolával. Van egy Jeszena nevü patakja, savanyuviz-forrása, s több vasbányája és gyára. Végre szándékban van Liptó vmegyébe át egy földalatti utat (tunnelt) áttörni, mellyen keresztül a bányákhoz megkivántató fát fuvarozandják. Birja a k. kamara.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
A szlovák nemzeti felkelés idején határában volt a partizánok egyik legfontosabb tábora.
Népessége
1910-ben 1135, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1116 lakosából 1112 szlovák volt.
2011-ben 1171 lakosából 1123 szlovák volt.
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban. Késő reneszánsz oltára 1661-ben készült. 1897-ben megújították.
- Barokk harangláb a 18. századból.
- A Szent Kereszt kápolna 1835-ben épült.
- Bunkerek a Lomniszt-völgyben.
- Szlovák nemzeti felkelés emléktáblája.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
