PROFILPELAJAR.COM

	Felsőszabadi (Horná Lehota)
	; Felsőszabadi zászlaja
	; Felsőszabadi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Breznóbányai
Rang	község
Első írásos említés	1406
Polgármester	Vladimír Bušniak
Irányítószám	976 81 (pošta Podbrezová)
Körzethívószám	048
Forgalmi rendszám	BR
	Népesség
Teljes népesség	598 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	13 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	532 m
Terület	45,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 32′48.833333°N 19.533333°EKoordináták: é. sz. 48° 50′, k. h. 19° 32′48.833333°N 19.533333°E
	Felsőszabadi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszabadi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszabadi (1899-ig Felső-Lehota, szlovákul: Horná Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.

Fekvése

Breznóbányától 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, de a késői bronzkorból is találtak maradványokat.

A falut 1406-ban „Superior Lehota” alakban említik először. 1424-ben „Felsewlehota”, 1455-ben „Lyhota regis”, 1512-ben „Lehotka”, 1529-ben „Lehotka Superior” néven tűnik fel. A 16. századig a zólyomlipcsei uradalomhoz tartozott, határában aranyat bányásztak. Később a nők csipkét vertek és árultak szerte Magyarországon, a férfiak pedig drótozással foglalkoztak és járták az országot.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Alsó, és Felső Lehota. Népes két tót falu Zólyom Várm. földes Ura mind a’ kettőnek a’ Lipcsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, Alsó Lehota Lopejnek filiája, földgyeik termékenyek, réttyei kétszer kaszáltattak. Felső Lehotának határja soványabb.”^[2]

1828-ban 151 háza és 1168 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Felső-Lehota, tót falu, Zólyom vmegyében, két dülőn s a közte terjedő völgyben, Beszterczebányához 4 1/2 óra. Határa az irtványokon kivül 3349 h. szántóföld, 288 h. rét, 3061 h. erdő. Egész urb. telek 22. Földje sovány s főleg zabot és burgonyát terem. Szarvasmarhát s kevés juhot tenyészt. Lakja 662 evang., 450 kath., s mindenik felekezetnek helyben van temploma. Hradek nevű hegyén hajdan vár állott, Hola magas hegyéről pedig némelly évben le sem olvad a hó. Határát egy kis patak hasitja. Birja a kamara.”^[3]

A 20. század elején sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1438, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 584 lakosából 551 szlovák volt.

2011-ben 580 lakosából 527 szlovák volt.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban, tornya 1789-ből való.
Evangélikus temploma 1791-ben épült.

Neves személyek

Itt született 1709-ben Wallaskay János orvos, alkimista.
Itt, az evangélikus plébánián született 1812. február 27-én Samo Chalupka (Chalupka Sámuel) evangélikus lelkész, költő.
Itt hunyt el Adam Chalupka (1767-1840) szlovák evangélikus lelkész, szakíró, Ján Chalupka és Samo Chalupka apja.