Patrick Cargill, teljes nevén Edward Sydney Patrick Cargill, (Bexhill-on-Sea, Sussex, Egyesült Királyság, 1918. június 3. – Richmond upon Thames, London, 1996. május 23.) brit (angol) színész, énekes, színpadi szerző. Színpadon és népszerű televíziós sorozatokban, szappanoperákban, zenés show-műsorokban szerepelt. Legismertebb alakítása a Father Dear Father brit családi szappanopera főszerepe. Korai filmes szerepei közé tartozik két Folytassa-filmszerep is.
Élete
Származása, tanulmányai
Köéposztálybeli szülők gyermekeként született a sussexiBexhill-on-Sea-ben. Apja az Brit-Indiai Hadsereg őrnagya volt, fiát is katonai pályára szánta. Patrick a Haileybury College-ban tanult, de ezt 1930-ban otthagyta, hogy a helybéli Bexhill Amateur Theatrical Society társulatában színészkedhessen. Miután öccse egy csónakbalesetben Indiában meghalt, Patrickot apja a Sandhursti Katonai Akadémiára küldte.[3] Fiatal tisztként került ismét brit-Indiába, a világháború alatt itt szolgált, a katonáknak színpadi és szórakoztató műsorokat előadó színészcsoportban. A háború után kilépett a hadseregből, és színésznek állt.
1967-ben Marlon Brandóval és Sophia Lorennel együtt szerepelt Charles Chaplin rendező utolsó mozifilmjében, A hongkongi grófnő-ben. 1968-tól kezdve főszerepet vitt a Father Dear Father tévésorozatban és a belőle készült spin-off mozifilmekben is, mint egyedülálló több-lányos apa, egyben krimiíró. 1973-ig 52 epizód és egy mozifilm készült belőle, és 1978-ban Ausztráliában még egy 14 epizódos évadot is leforgattak. Cargill szerepelt még Alan Arkin mellett Bud Yorkin rendező Clouseau felügyelő c. filmjében (1968) és Marty Feldman mellett Jim Clark rendező Every Home Should Have One c. komédiájában (1970).
Showmanként, televíziós műsorvezetőként, szerzőként és énekesként is megállta helyét. 1957-ben Jack Beale-lel közösen megírta a Ring for Catty c. színdarabot, amely 1959-ben Gerald Thomas rendező Folytassa, nővér! című filmjének alapjául szolgált. Utolsó filmszerepét 1990-ben játszotta, Neville Chamberlaint alakította a Heil Honey I’m Home! című szatirikus, politikai-történelmi szappanoperában, amely azonban megütközést váltott ki a nézőkből, és az első epizód után levették a műsorról. Színpadi fellépéseket még elvállalt, 1992-ben a Charley nénje centenáriumi előadásán a rosszfiút, Spettigue-et alakította.
Magánélete
Igen jó anyagi körülmények között élt Richmond upon Thames-ben (ma London egy „borough”-ja). Vidéki házat tartott fenn Warren Lane-ben, East Sussex-ben. Homoszexualitása miatt magánéletét szigorúan távol tartotta a nyilvánosságtól, mert ez ártott volna szakmai hírnevének. Egyik ismert élettársa Vernon Page kerttervező, költő, dalszerző, aki 1984-ben elhagyta Cargillt és megnősült. Nyugodt életet élt, gyakran távol maradt a szakma nagy felhajtással járó ünnepségeiről, díjosztóiról. Élete utolsó évtizedében Henley-on-Thames-ben élt James Camille Markowski nevű élettársával. Cargill szerette a különleges autókat, az 1970-es években kedvence egy fekete-sötétkék egyedi Bentley volt, amelyből összesen csak hat példányt gyártottak. Napi jövés-menésre tartott egy BMC Mini Cooper-S kisautót is. Nevezetes Bentley-jét az 1980-as évek közepén egy Rolls-Royce-ra cserélte. Szerette a luxust, mindig elegánsan és választékosan öltözött, a rajongókkal közvetlenül és barátságosan beszélt.[3] A sajtó általában igazi úriemberként jellemezte. Környezetében számos állatot tartott, collie-kutyája és macskája mellett majma és papagája is volt.[4][5]
Elhunyta
Idősebb korában agydaganatot állapítottak meg nála, egy richmondi hospice-ban ápolták, itt 1996 májusában, 77 éves korában elhunyt.[6] A sajtóban olyan találgatások is megjelentek, hogy halálát egy 1995-ben elszenvedett cserbenhagyásos gázolásban elszenvedett sérülések okozták volna. (Halála előtt egy évvel, 1995-ben Ausztráliában valóban elütötte egy autó, de Cargill nem szenvedett komolyabb sérüléseket).[4][5]
Főbb filmszerepei
1949: Trottie True, névtelen vendég
1952: Wizard Birthday, tévéfilm, Abdul
1953: Kard és rózsa (The Sword and the Rose), francia diplomata
1956: Alice Csodaországban (Alice’s Adventures in Wonderland), tévéfilm, Mad Hatter