Az Ornithopoda ('madárlábúak') alrendbe változatos méretű növényevődinoszauruszok tartoztak. Már a juraidőszakban megjelentek, de virágkorukat a kréta idején élték. Kezdetben kis, két lábon járó, legelő állatok voltak, de méretüket és számukat növelve az egyik legsikeresebb kréta időszakban élt növényevő csoporttá váltak, amely uralta az észak-amerikai kontinenst. A legnagyobb evolúciós előnyt a rágórendszerük fejlődése jelentette, amely a legbonyolultabbá vált, ami valaha a hüllőknél kifejlődött, vetélkedik az olyan mai emlősökével, mint például a szarvasmarhák. Fénykorukat a kacsacsőrű hadrosauridák elterjedése jelentette a kréta–tercier kihalási eseményt megelőzően, amely valamennyi madarak közé nem tartozó dinoszaurusz csoport kihalásához vezetett. A tagjaik mind a hét kontinensen jelen voltak, habár a déli félgömbön ritkán fordultak elő, az antarktiszi maradványokat pedig még nem nevezték el.
Anatómia
Az Ornithopoda jelentése 'madárlábúak', a görög ὄρνιθος / ornithosz ('madár') és ποῦς / pousz ('láb') szavak összetételéből, ami a csoport tagjaira jellemző háromujjú lábra utal, bár sok korai képviselőjüknek még négy lábujja volt. További jellemzőik közé tartozik a páncélzat hiánya, a kemény csőr, a meghosszabbodott szeméremcsont, ami valójában a csípőcsont meghosszabbodott vége, és egy lyuk hiánya az állkapocsban. Egyes ornithopodák és a rokonságukba tartozó cerapodákbordáin vékony, porcos lemezek voltak, melyek bizonyos esetekben mineralizálódtak és fosszilizálódtak. E bordaközi (interkosztális) lemezek funkciója ismeretlen. A Hypsilophodon, az Othnielosaurus, a Parksosaurus, a Talenkauen, a Thescelosaurus[1] és a Macrogryphosaurus maradványai között is rájuk találtak.[2]
Az ornithopodák kezdetben kis, nagyjából 1 méter hosszúságú, valószínűleg gyorsan futó állatok voltak. Testüket a hátsó lábaikon való futás közben a theropodákéhoz hasonlóan merev farkukkal tartották egyensúlyban. A későbbi ornithopodák jobban alkalmazkodtak a négy lábon járó, legelésző életmódhoz; a gerincük a modern, talajról táplálkozó állatokéhoz, például a bölényekéhez hasonlóan meghajlott. Miközben az egyre inkább előre dőlt helyzetben való táplálkozáshoz alkalmazkodva félig négy lábon járóvá váltak, és egyre több időt töltöttek négy lábukon mozogva vagy a talajról legelve, továbbra is képesek voltak, legalább részlegesen a hátsó lábaikon futni, illetve elérni a fák koronáját. Az ornithopodák a metszőfogaik helyett szarucsőrük segítségével harapták a növényzetet, állkapcsukat pedig a dinoszauruszok közt egyedülálló módon képesek voltak nemcsak függőlegesen, de vízszintesen is mozgatni, azaz tudtak rágni.
Bár a későbbi ornithopodák nagyobbra nőttek, sosem vetélkedhettek a hihetetlen méretű, hosszú nyakú és farkú sauropodákkal, melyeknek részben a helyébe léptek. A legnagyobbak, mint például a Shantungosaurus 23 tonnás tömegükkel a közepes méretű sauropodákhoz hasonlóak voltak, a hosszúságuk azonban sosem haladta meg a 15 métert.
Osztályozás
A csoport eleinte csak az iguanodontidáktól elkülönülő madármedencéjűeket tartalmazta, azonban a filogenetikai újraértékelés kimutatta, hogy az ide tartozó fajok parafiletikusak, ahogyan a korábban taxonómiai szempontból problémát jelentő Hypsilophodontidaecsalád is, melyet csupán a Hypsilophodonnem képvisel.[3] Az idők során ide kerültek a legbizonytalanabb hovatartozású, két lábon járó madármedencéjűek is, melyek többségét később bazális tagként átsorolták más, jellemzően négy lábon járó taxonokba, például a Marginocephaliakládba; illetve „csontos fejű” pachycephalosaurusként saját taxonokat hoztak létre a számukra.
Taxonómia
Az Ornithopodát rendszerint az Ornithischia alrendjének tekintik. Bár a dinoszauruszokkal foglalkozó őslénykutatók nagyrészt nem támogatják a rangokat alkalmazó taxonómia használatát, egyes kutatók továbbra is használják ezt az osztályozási módot, a különféle szerzők azonban eltérő rangot adnak a csoportnak. Michael J. Benton (2004-ben) a (rangnélküli kládként megalkotott) Cerapoda alrend alrendágaként helyezte el,[4] míg mások, például Lucio M. Ibiricu és szerzőtársai 2010-ben, megtartották a hagyományos alrend rangot.[5]
↑Butler, Richard J., and Galton, Peter M. (2008. december 30.). „The 'dermal armour' of the ornithopod dinosaur Hypsilophodon from the Wealden (Early Cretaceous: Barremian) of the Isle of Wight: a reappraisal”. Cretaceous Research29 (4), 636–642. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.02.002.
↑Calvo, J.O., Porfiri, J.D.; and Novas, F.E. (2007). „Discovery of a new ornithopod dinosaur from the Portezuelo Formation (Upper Cretaceous), Neuquén, Patagonia, Argentina.”. Arquivos do Museu Nacional65 (4), 471–483. o.
↑Weishampel, D.B., Heinrich, R.E. (1992). „Systematics of Hypsilophodontidae and basal Iguanodontia (Dinosauria: Ornithopoda)”. Historical Biology6, 159–184. o.
↑Ibiricu, L.M., Martínez, R.D., Lamanna, M.C., Casal, G.A., Luna, M., Harris, J.D. and Lacovara, K.J. (2010). „A Medium-Sized Ornithopod (Dinosauria: Ornithischia) from the Upper Cretaceous Bajo Barreal Formation of Lago Colhué Huapi, Southern Chubut Province, Argentina”. Annals of Carnegie Museum79 (1), 39–50. o. DOI:10.2992/007.079.0103.
↑Zheng, Xiao-Ting, You, Hai-Lu; Xu, Xing; Dong, Zhi-Ming (2009. március 19.). „An Early Cretaceous heterodontosaurid dinosaur with filamentous integumentary structures”. Nature458 (7236), 333–336. o. DOI:10.1038/nature07856. PMID19295609.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ornithopod című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Ornithopoda. Thescelosaurus!. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 18.)