Niševići (szerbül: Нишевићи), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 24, közúton 36 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 20, közúton 26 km-re délkeletre, 155 – 165 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gomjenica-folyó északi partján fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
977
|
673
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
3
|
5
|
| Jugoszláv
|
10
|
0
|
| Egyéb
|
4
|
3
|
| Összesen
|
994
|
682
|
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 76 háztartást, 492 ortodox, 11 muszlim és 5 katolikus lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 83 háztartása és 495 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. július 31. és augusztus 2. között Omarska község területén az Usztasa 168 embert ölt meg. A Piskavica és Omarska közötti vasút megrongálásának megtorlásaként csak Niševići faluban 44 lakost öltek meg.[6]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- Szent Konstantin császár és Szent Ilona császárné tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
Jegyzetek
