Hrnići (szerbül: Хрнићи), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re kelet-délkeletre, 160 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység és a Saničani-tó közötti sík vidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
3
|
2
|
| Bosnyák
|
600
|
601
|
| Horvát
|
10
|
6
|
| Jugoszláv
|
0
|
0
|
| Egyéb
|
56
|
12
|
| Összesen
|
669
|
621
|
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 73 háztartást, 13 ortodox szerb, 318 muszlim, 14 római katolikus és 52 görög katolikus lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
- A muszlim gyülekezetben eredetileg egy meglehetősen kicsi, vályogból épített mecset állt, melynek minaretje a tetőbe volt beépítve, és amelyet többször javítottak. Közvetlenül a második világháború után, 1948-ban. Huse Ključanin kozaraci földbirtokos családi házát a hrnići gyülekezetnek adományozta. Ebből épült a mecset, és a minaret alapja. A hivatalos megnyitó 1949-ben volt. 1992-ben a szerb fegyveresek felgyújjtották és lerombolták. A háború után a visszatérő muszlimok a mecsetet újjáépítették.[5]
- Az ukrán lakosság az osztrák-magyar uralom idején, 1890 és 1912 között települt be erre a vidékre. A Szent Eucharisztia tiszteletére szentelt görög katolikus templom 1930 és 1940 között épült, a zágrábi Stjepan Podhorski (Podhorsky) építész tervei alapján. Az 1980-as felújítás során az épület külső megjelenése megváltozott, ami elsősorban a hagymakupola formájára vonatkozik. A belső teret freskók díszítik.[6]
Jegyzetek
