Gornja Dragotinja (szerbül: Горња Драготиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján fekvő Potkozarje dombvidékén, 130 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
515
|
302
|
| Bosnyák
|
2
|
0
|
| Horvát
|
0
|
1
|
| Jugoszláv
|
3
|
0
|
| Egyéb
|
0
|
6
|
| Összesen
|
520
|
309
|
Története
Dragotinja település már a középkorban is létezett. Andrija Zirdum kutatásai szerint 1334-ben már plébánia székhelye volt és már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Dragotinja községben 172 háztartást 1276 ortodox szerb, 12 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Dragotinja községnek 183 háztartása és 1315 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
A településen regionális általános iskola, szociális központ és kőbánya működik.[7]
Kultúra
- Gornja Dragotinja különleges látványossága a „Dragotinja est”, amelyen megválasztják a „Dragotinja Hercegség” hercegét.
- A Szerb Köztársaság rádió-televíziója 2011 októberében Gornja Dragotinjában rögzítette a „Vez” című műsor első epizódját, amelyet a Szerb Köztársaság népi és eredeti hagyományainak szenteltek.[8]
Sport
- Gornja Dragotinjában hosszú éveken át működött a „Karan” futballklub, a stadiont pedig, ahol játszottak, a honvédő háborúban meghalt játékosról „Ljuban Marjanović – Ljupče” néven nevezték.
Jegyzetek
