Donja Dragotinja

Donja Dragotinja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség510 fő (2013)[1]
Népsűrűség80,0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület6,37 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 01′ 09″, k. h. 16° 35′ 10″45.019200°N 16.586100°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 09″, k. h. 16° 35′ 10″45.019200°N 16.586100°E
SablonWikidataSegítség

Donja Dragotinja (szerbül: Доња Драготиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján fekvő dombvidékén, 130 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal. A legtöbb ház a Szana-völgyben és mintegy 2 km hosszúságban az út mentén épült. Ez a rész körülbelül 130 m magasságban található. Fölötte a hegy lejtőin több falucska húzódik az utak mentén, melyek elérik a 200 m magasságot. Az egyikben ortodox templom található.[3]

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 521 506
Bosnyák 0 0
Horvát 3 1
Jugoszláv 7 0
Egyéb 8 3
Összesen 539 510

Története

Dragotinja település már a középkorban is létezett. Andrija Zirdum kutatásai szerint 1334-ben már plébánia székhelye volt és már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma.[5]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Dragotinja községben 172 háztartást 1276 ortodox szerb, 12 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Dragotinja községnek 183 háztartása és 1315 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Kultúra

A „Milan Egić” Kulturális és Művészeti Egyesület, Donja Dragotinja-i Brezičani-regionális csoportja szervezésében hagyományteremtő szándékkal 2016. július 11-én rendezték meg itt az Első „Őrizzük hagyományunkat” Folklórfesztivált.

Nevezetességei

A falu ortodox temploma a Saničani településrészen a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.

Jegyzetek

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. Српскa енциклопедијa (2011) - Доња Драготиња
  4. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  5. SREDNJOVJEKOVNE CRKVE U BiH DO 1463. GODINE. ivanlovrenovic.com . (Hozzáférés: 2024. október 11.)
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.

További információk