Naprelje bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 50, közúton 69 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 12, közúton 15 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Bliha-folyó völgyében és a környező dombokon fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
47
|
0
|
| Bosnyák
|
764
|
603
|
| Horvát
|
0
|
0
|
| Jugoszláv
|
2
|
0
|
| Egyéb
|
9
|
2
|
| Összesen
|
822
|
605
|
Története
Napreljén 1879-ben még csak muszlimok éltek, de a későbbi években az osztrák-magyar uralom idején szerbek és horvátok is települtek a faluba.[4] A falu muszlim gyűlekezete, körülbelül 80 háztartásával a kisebb gyülekezetek közé tartozik. A gyülekezet tulajdonában lévő mecset eredetileg 1968-ban épült. 1992-ben a település elleni szerb agresszió során elpusztult, majd 1998-2001 között újjáépítették. A gyülekezetben az állandó imám szolgálatot a következő imámok végezték: Husein Mašinović, Omer Dervis Smajić efendi, Mehmed Ćuskić, Mustafa Brka, Osman Halilović, Senad Zenković, Kenan Kauković, Mirsad Hodžić és Esad Smajić, Harun Alicković, Imran Duranović és Salih Spahić efendi, a gyülekezet jelenlegi imámja. A napreljei gyülekezet ingatlanai a mecseten kívül az imám házából, a mecset részét képező gasulhanából és tíz dulum földből állnak.[5]
Nevezetességei
A falu mecsete 1968-ban épült, 1992-ben lerombolták, 1998 és 2001 között a gyülekezet újjáépítette.
Jegyzetek
