Hadrovci (szerbül: Хадровци) kihalt szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Sanski Most községben.
Fekvése
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 43, közúton 66 km-re keletre, Sanski Mosttól légvonalban 21, közúton 37 km-re északnyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Slatina-patak völgye felett fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[3]
|
Népesség
2013[3]
|
| Szerb
|
38
|
0
|
| Bosnyák
|
0
|
0
|
| Horvát
|
0
|
0
|
| Jugoszláv
|
0
|
0
|
| Egyéb
|
0
|
0
|
| Összesen
|
38
|
0
|
Története
A falu elemi iskolája 1934-ben nyílt meg. 1940 október elején került ide tanítónak Stojan Makić, a belgrádi filozófiai kar egykori részszakos hallgatója, aki haladó pedagógiai elképzeléseket és elveket kezdett alkalmazni és az új módszerrel gyorsan jelentős előrelépést tett az iskolai tanításban. A gazdáknak szakszerű segítségez adott a föld korszerűbb műveléséhez. Iskolai kertet létesített, ahol a tanulók gyakorlati tudást szerezhettek. Néhány szülő követte ezeket a tapasztalatokat, és felhasználta saját kertművelésében. Segített megszervezni egy öt hónapos otthonteremtő tanfolyamot, amelyen Hadrovciból és a környező falvakból származó nők és lányok vettek részt. E munkája miatt Stojan Makićot a lakosság nagyon tisztelte és szerette, így amikor 1941-ben az usztasa uralom elleni felkelésre került sor, melynek a helyi vezetője lett, megnyerte fenntartás nélküli támogatásukat.[4]
1995 szeptemberében Hadrovci község minden lakója a boszniai hadsereg elől menekülve, javait hátrahagyva, elhagyta a falut. A lakosok többsége Prijedorban maradt. A daytoni békeszerződés aláírása után a muszlim hadsereg felgyújtotta az egész falut, a faluban már csak a gabonával teli csűrök maradtak. Csak a falu Bundale és Jelisavci nevű fele maradt épen. Ezek lakói később visszatértek, de nem maradtak itt végleg, mert a területet sokáig aknamentesítették. Sokan még nem adták fel, hogy egyszer visszatérhetnek.[5]
Nevezetességei
Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma a régebbi fából és vályogból épített ortodox templomok közé tartozik. A 19. század közepén a környéken több ilyen templom is épült, de közülük csak három maradt fenn. Ezek egyike ez a templom. A török hatóság ugyanis nem engedte a szilárd anyagból építeni az ortodox templomokat.[4] A hadrovci templom már 1842 előtt is létezett, de ez a ma is fennálló templom a mai formájában 1928-ban épült. A Bosznia-hercegovinai Köztársasági Hadsereg egységei 1995 őszén lerombolták. A hívek 2001-ben részben újjáépítették, Krizosztom püspök pedig ugyanabban az évben szentelte fel.[5]
Jegyzetek
