Az ország nyugati részén, a horvát határ közelében, az Una folyó partján fekszik.
Története
A várost először 1260-ban, egy IV. Béla által kibocsátott dokumentumban mint a horvátországiTopuszka templomának birtokát említik. 1262-ben szabad királyi városi rangot nyert. Bihácson ebben az időszakban többször ülésezett a horvát rendi gyűlés (szábor) is. Privilégiumait aztán 1412-ben elvesztette, amikor az ott tartózkodó Luxemburgi Zsigmond a várost átadta a Frangepánoknak. A törökellenes harcok idején, a 16. században aztán ismét királyi uralom alá került. Az azonos nevű régióban fekvő Bihács egészen a boszniai szandzsák 1592-es elestéig visszaverte az oszmán támadásokat.
Bihács a legnyugatabbra fekvő európai erőd volt, amelyet az oszmánok valaha meghódítottak. Ennek dicsősége Haszán-pasa Predojevićnek, a vlach származású boszniai vezírnek jutott (Bosznia nagy része már 1463-tól oszmán uralom alatt állt). A várost mindjárt a boszniai pasaluk részét képező bihaći szandzsák központjának nevezték ki. 1699-ben a boszniai szandzsákhoz csatolták, majd 1865-ben újból szandzsákszékhely lett, egészen Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációjáig.
Az osztrák–magyar uralom kezdetén a hatóság szimbolikusan megnyittatta a városkaput. Az időszak csaknem egészét jellemző békeévek alatt, 1888-ban a hatóság lebontatta az óvárost a külvárosoktól elválasztó várfalat. Számos iskola (köztük gimnázium), és a városi polgárság javát szolgáló egyéb létesítmény épült, valamint kiépült az infrastruktúra-hálózat, és megindult az iparosodás. Az új köz- és lakóépületek európaiasították a város addigi oszmán jellegét. Bihács lakóinak száma is növekedésnek indult: 1910-ben 8370 lakosa volt.
A hivatalos szervek adatai alapján 2003-ban Bihács község (járás) lakóinak száma megközelítőleg 60 707, ezen belül a városénak 39 195 fő volt.
A legutóbbi, 1991-es népszámlálás adatai alapján Bihács községnek akkor 70 732 lakosa volt, akik 48 különböző településen laktak. A Daytoni békeszerződés aláírását követően (1995) Drvar község számos települése is a Bihácsi községhez került.
A lakosság nemzetiségi összetétele 1991-ben a következő volt:
egyéb, ún. el nem kötelezett és ismeretlen – 1092 (2,42%)
Oktatás
A Bihácsi Egyetem1998-ban nyitotta meg kapuit. Összesen hét kara van (biotechnikai, jogi, technikai, pedagógiai, közgazdasági, egészségügyi főiskolai és iszlám pedagógiai akadémia).
Sport
Bihács labdarúgóklubja az NK Jedinstvo („Egység”). A város mindenkori legsikeresebb sportegyesülete az OK Bihaćröplabdaklub, amely OK Krajinametal néven a volt Jugoszlávia első osztályában játszott.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bihać című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Bihać című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.