Kalati egy mára csaknem kihalt egykori szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
Bihács központjától légvonalban 32, közúton 44 km-re délkeletre, a horvát határ mellett, Kulen Vakuftól nyugatra fekszik.
Népessége
| Nemzetiségi csoport
|
Népesség
1991[1]
|
Népesség
2013[1]
|
| Szerb
|
49
|
0
|
| Bosnyák
|
0
|
1
|
| Horvát
|
0
|
0
|
| Jugoszláv
|
2
|
0
|
| Egyéb
|
1
|
0
|
| Összesen
|
52
|
1
|
Története
Kalati szerb ortodox lakossága nagyrészt Likából és Dalmáciából, valamivel kisebb számban Bosanski Petrovacból és az Unac völgyéből származik. A falu legrégebbi családjai 200-230 éve laktak a településen, azelőtt a falu nem volt lakott, a helyén erdő volt. Kalati falut 1775 után kezdték betelepíteni. A falu akkor jött létre, amikor az első lakosság kiirtotta az erdőt és szántóföldeket létesített. A falu több hullámban népesült be, az első családok 1780-1800 között, majd a doljani felkelés előtt 1858-ban, majd a felkelés után, az 1875-1878-as boszniai-hercegovinai felkelés idején, valamint az 1878-as osztrák-magyar megszállás után telepedtek le. Az utolsó betelepítési hullám 1890-től az első világháború előtti 1914-1918-ig terjedt.[2]
A második világháború idején a szerb etnikum az usztasák vezette Független Horvát Állam, a náci Németország bábállamának népirtó politikája célpontja volt, amely a tengelyhatalmak a jugoszláviai inváziója után kezdődött. 1941 júliusában és augusztus elején a Kulen Vakuf környéki falvakban tömegesen mészárolták le a szerb lakosságot. 1941 augusztusának elején Kalati falu összes szerb civiljét is lemészárolták vagy bebörtönözték Kulen Vakufban, így a falu elnéptelenedett, amíg Kulen Vakuf és bebörtönzött civilek 1941. szeptember 6-án fel nem szabadultak.[3] 1941. augusztus 30-ig az usztasák közel 200 szerb nőt és gyereket öltek meg Kalatiban.[4]
Jegyzetek
