Orašac (Bihács)

Orašac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBihács
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség1356 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság372 m
Terület19,73 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 37′ 44″, k. h. 16° 04′ 16″44.628900°N 16.071100°EKoordináták: é. sz. 44° 37′ 44″, k. h. 16° 04′ 16″44.628900°N 16.071100°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Orašac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Orašac falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.

Fekvése

Bihács központjától légvonalban 26, közúton 32 km-re délkeletre fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991[1]
Népesség
2013[1]
Szerb 49 1
Bosnyák 2498 1347
Horvát 1 1
Jugoszláv 11 0
Egyéb 15 7
Összesen 2574 1356

Története

Orasac várának építési ideje és építtetője nem ismert. először 1437-ben említik, ekkor a vránai johannita perjelség birtoka volt.[2] Az Oszmán Birodalom a 16. században szállta meg ezt a területet. A vár alatti falu valószínűleg még a középkorban a vár szolgálófalujaként jött létre. A török időkben Orasac az osztrovicai kapitányság része volt. A 60 főnyi őrségből és parancsnokból álló legénységet egy dizdar vezette. A török vár 1703 és 1730 között épült, egy középkori torony felhasználásával, mely még a középkori horvát állam idejéből származik, amely a Hum zsupániához tartozott. Ma romokban áll, és még a torony maradt fenn mindig a legjobb állapotban. A várat dizdárok irányították. 1833-ban még 3 ágyú állt itt.[3][4]

Ma a helyiek hízómarha-tenyésztéssel, tejtermeléssel foglalkoznak, 1500 m2-en pedig üvegházak találhatók. A rossz minőségű, kavicsos utak azonban megnehezítik a lakosok számára még azt is, hogy a házukhoz vagy a mezőgazdasági területeikhez eljuthassanak.

Nevezetességei

Orasac vára
  • Orasac várának maradványai az Una jobb partjától kissé távolabb, egy meredek magaslaton állnak állnak. Középkori része a hengeres toronyból és egy a hegy alakját követő, közel ovális alakú falból áll, mely egy udvart vesz körül. A három emeletes torony mai magassága 13,5 méter, az eredeti magasság mintegy 16 méter lehetett. A török időkben a várat egy északnyugati irányba nyúló udvarral és egy négyszög alaprajzú kaputoronnyal bővítették. A kaputorony emeletén egy kis dzsámit alakítottak ki. A hengeres torony és a kaputorony maradványai ma is magasan állnak.[2]
  • A falu középkori templomának helyét beazonosították. A körülötte fekvő temetőből 13 db sírkő fennmaradt, a templom vélhető helyét azonban csak a területén látható építőanyag törmelék alapján lehetett meghatározni.[5]
  • Határában egy magaslat platóján, melyet Crkvinának neveznek kisméretű őskori erődítmény maradványai találhatók. A kőfalak egy 10x15 méteres, feltehetően vaskori építményt határoltak. Bár a helyet Crkivinának nevezik, mely egykori templomra utalna, ennek semmilyen nyoma nem található.[6]

Jegyzetek

  1. a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
  2. a b Orasác, Bosznia-Hercegovina, Bosznia történelmi vármegye, Dizdarević kula. varak.hu . (Hozzáférés: 2023. december 21.)
  3. Hamdija Kreševljaković -STARI BOSANSKI GRADOVI
  4. Fortresses - The medieval town of Orašac (angol nyelven). npuna.com . (Hozzáférés: 2023. december 21.)
  5. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
  6. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 13.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Orašac (Bihać) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk