A város a Gyula-Makó közti 4434-es és a Csanádapáca-Kevermes közti 4429-es utak kereszteződésében fekszik, e két út valamelyikén érhető el mind a négy égtáj irányából. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti még a Csabaszabaditól idáig húzódó 4436-os út is, Bánkút nevű különálló településrészére pedig a 4429-es útból (már nagykamarási területen) kiágazó 44 342-es számú mellékút vezet.
Budapest felől indulva az egyik leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: Kiskunfélegyházáig az 5-ös főúton, majd Szentesig a 451-esen, tovább délkeleti irányban Orosházára a 4406-oson, onnét pedig keleti irányban a 4429-esen.
A török uralom megszűnése (1695) után ismét növekedő számú írásos dokumentumok a korábbi települések túlnyomó részét meg sem említik.
1726-ban III. Károly király Medgyes-pusztát Rinaldo modenai hercegnek adományozta.
1787-ben a hercegi család magyarországi birtokait itáliai javakra cserélte, s a terület kezelése a magyar kincstár, a kamara kezébe került.
A modenai herceg megbízottai és a kamarai tisztviselők az egész 18. század folyamán és a 19. század első évtizedeiben az erdélyiörmény haszonbérlőknek adták árendába az uradalomhoz tartozó pusztákat.
A kamarai puszták nagyobb jövedelemmel járó hasznosítását 1843-tól közvetlenül a kamara vette a kezébe. A legeltető állattartást szolgáló bérbeadás radikális visszaszorításával egyidejűleg a dohánytermesztés felé fordult a kincstár.
Woldianer Sámuel pesti és bécsi bankár így lett több kertésztelep és puszta árendora.
Ebben az időben jött létre (1844. november 20-án) Bánkút telepes község is.
1852. március 9-én százötven katona és csendőr teljesen körülzárta a községet, az állatokat, a vagyontárgyakat elkobozták, napokig tartó árverésen eladták, emellett a lakosokkal 72 házat le is romboltattak a katonák.
Az így szerzett bevétel az adósság tíz százalékát sem fedezte.
Az 1883-ban megépített Kétegyháza – Mezőhegyes vasútvonal olyan közlekedési és gazdasági helyzetbe juttatta Medgyest és környékét, ami még jobb értékesítési feltételeket biztosított.
Az 1887-ben született megegyezés szerint a medgyesi pusztán árult földeket 117 békéscsabai vevő vásárolta meg.
Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 2042 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1740 szavazatot szerzett meg, amivel 85,21%-os eredményt ért el.[6]
A 2002. október 20-án megtartott választáson az 1756 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1292 szavazatot szerzett meg, amivel 73,8 %-os eredményt ért el.[7]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson az 1737 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1207 szavazatot szerzett meg, amivel 78,53%-os eredményt ért el.[8]
A 2010. október 3-án megtartott választáson az 1753 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 731 szavazatot szerzett meg, amivel 41,70%-os eredményt ért el.[9]
Dr. Nagy Béla György
független
2014–2019
A 2014. október 12-én megtartott választáson az 1804 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 945 szavazatot szerzett meg, amivel 52,38%-os eredményt ért el.[10]
A 2019. október 13-án megtartott választáson az 1594 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 708 szavazatot szerzett meg, amivel 44,42%-os eredményt ért el.[11]
Ruck Márton
független
2024–
A 2024. június 9-én megtartott választáson az 1582 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 540 szavazatot szerzett meg, amivel 34,13%-os eredményt ért el.[1]
Önkormányzati választások
Medgyesegyháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta a mindenkori polgármesterből és 6 képviselőből áll. A város polgármestere 2014 és 2019 között dr. Nagy Béla független jelölt volt, aki 1990 és 2010 között SZDSZ-színekben volt polgármester, de megszűnt alóla a párt. 2010-ben a Fidesz–KDNP-s Ruck Márton nyert a választáson, 2014-ben Nagy Béla visszaszerezte a polgármesteri széket, így hatodik ciklusát kezdte; 2019-ben ismét fideszes győzelem született a településen, 2024-ben pedig ismét Ruck Márton nyerte el a polgármesteri tisztséget, de ezúttal függetlenként.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak, 2,9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 3,5%, evangélikus 14,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 32,3% (15,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% szlováknak, 3,3% románnak, 1,3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnak és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22% volt római katolikus, 13,8% evangélikus, 2,7% református, 2% egyéb katolikus, 1,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,2% görög katolikus, 19% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[14]
Román és szlovák kisebbségi önkormányzat is működik a kisvárosban.
Nevezetességei
Szobrok, emlékművek
A Kossuth téri díszparkban Mihály Gábor szobrászművész alkotása, a díszkút található.
A második világháború áldozatainak emlékműve és az országzászló is a parkban magaslik.
A Művelődési Ház előtt Kalmár Márton szobrászművész Olvasó fiú című szobra áll.
A településen evangélikus és katolikus templom is található.
Az utóbbit még a Telbisz család építtette.
Az egykori Telbisz-kastély ma idősek otthonaként működik.
Az egykori zsinagóga épülete ma a református hitgyülekezet szolgálatában áll.
A bánkúti búzák atyjaként számontartott Baross László emlékszobája a bánkúti kastélyban található, síremléke a kápolna mellett fekszik. Baross László József főherceg uradalmának intézője volt. A gazdasági világválság idején Baross bánkúti búzája kiváló sikértartalma miatt világelső lett az amerikai Manitubában. A kastélyban, ahol József főherceg, Horthy Miklós és a kor ismert személyiségei közül sokan mások is megfordultak, ma közösségi ház működik, ami különösen a nyári időszakban telik meg élettel: számos tábornak ad otthont.
Csanád Emlékpark: A millecentenárium alkalmából Medgyesen Csanád vezér emlékpark létesült, ahol történelmi eseményekre emlékeztetnek a kopjafák.
A település közigazgatási határában honfoglalás kori temetőt tártak fel a 900-as évektől.
Medgyesegyháza a Maros-hordalékkúp vízbázisán fekszik, mely Békés megye jelentős részét látja el egészséges ivóvízzel.