Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota települések legrégibb írásos emléke 1418-ből maradt fenn. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén a régészek több Árpád-kori falu nyomaira bukkantak, de e falvak neve nem maradt fenn. A középkori települést egy 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[3]
Magát Almáskamarást 1844-ben alapították; eredetileg a mai Nagykamarás része volt, és Kamarás volt a neve.
Az Arad vármegyeEleki járásához tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. Az Almáskamarás név az 1855-ben megjelent Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelent meg először.
Az önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta a polgármesterrel együtt 5 főből áll, és egy 4 fős német nemzetiségi önkormányzat is működik a faluban.
Népesség
A település népességének alakulása 1910-től napjainkig:
2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% németnek, 2,4% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt római katolikus, 6,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,3% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[16]
Vallás
Római katolikus egyház
1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. Plébániatemplomának védőszentje Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[17]
Református egyház
A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak mint szórvány.
Evangélikus egyház
A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.[18]