A megye nevét 1945-ben a második világháború végén megkötött fegyverszünet nyomán egyszerűsítették, kifejezve ezzel a revíziós célkitűzésekről való lemondást is, a három megyerészt véglegesen Csanád vármegye néven egyesítve. Ugyanakkor elrendelték az egykor Arad vármegyéhez tartozott Elek községnek Békéshez csatolását, aminek tényleges végrehajtása 1946-ban történt meg, ennek következtében pedig megszűnt az Eleki járás, a megye járásainak száma így négyre csökkent.[2] A vármegye elnevezése 1949-ben tovább egyszerűsödött, Csanád megye lett,[3] azonban hamarosan meg is szűnt, amikor az 1950-es megyerendezés során, területét 1950. március 16-án felosztották Békés és Csongrád megyék között.[4]
Közigazgatás
Járási beosztás
Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye a létrehozásáról intézkedő törvény alapján hat járásra oszlott, ezek közül egy-egy volt az egykori Arad, illetve Torontál vármegye területén, a megye megszűnéséig a járások száma kettővel csökkent. A járások az alábbiak voltak (zárójelben a székhely).
A Nagylaki járás 1932-ben beolvadt a Központi járásba, 1945-ben a megye neve Csanád vármegyére változott, 1946-ban pedig az Eleki járás úgy szűnt meg, hogy magát EleketBékés vármegyéhez, azon belül a Gyulai járáshoz csatolták. 1950-ben, megszűnése előtt tehát Csanád vármegyének már csak négy járása volt.
↑Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete.
↑1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmányaArchiválva2006. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Az alkotmány az államhatalom helyi szerveiről és a bírói szervezetről szóló V. és VI. fejezeteiben a korábbi vármegye kifejezés helyett következetesen a megye megnevezést használja, ezzel véglegesen eldönti a jogszabályok szövegében akkor már évtizedek óta ingadozó elnevezés kérdését.
↑A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában