Csanádpalotaváros az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegyeMakói járásában. 2018-as adat szerint lakónépesség és a lakások száma tekintetében is a megye legkisebb városa volt; lakónépesség tekintetében megelőzte a megye összes (nyolc) nagyközsége is, továbbá a Dél-Alföldön is a legkevesebb lakosú város.[3]
Fekvése
Közvetlenül a román határ mellett fekszik, Makótól mintegy 20 kilométerre keletre. Szomszédai: észak felől Csanádalberti és Pitvaros, északkelet felől Mezőhegyes, dél felől Nagylak, délnyugat felől Kövegy és Magyarcsanád, északnyugat felől pedig Királyhegyes. A legközelebbi szomszédja Kövegy, amely csak 4 kilométerre fekszik tőle. Közeli település még Pitvaros és Nagylak; előbbi 11, utóbbi 10 kilométeres távolságban van.
Megközelítése
Közúton a település, távolabbi kiindulási pontoktól leginkább a 43-as főúton, illetve az M43-as autópályán közelíthető meg, mivel mindkettő érinti a közigazgatási területét és mindkettőről lehajtási lehetőség is van a központja irányában. A főúttal és az autópálya-csomóponttal is a 4451-es út köti össze a település belterületét, főutcájaként pedig a 4434-es út húzódik végig rajta, északkelet-délnyugati irányban. A romániai Nagylak felé a 44 129-es út vezet a központjából.
A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.
Története
A római katolikus templom
Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.
A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak, Kövegyet és Királyhegyest.
1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ez idő tájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.
Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói vöröshagyma termelésének módszerét.
A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.
Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak.[4] A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg.[5]2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.[6]
A településen 2017. június 11-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester halála miatt.[18]
Időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen 2022. május 8-án is, a képviselő-testület 2020. július 17-én kimondott feloszlása miatt.[19][20] Az időközit eredetileg még 2020. november 8-ára írták ki, de a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt azt már nem lehetett megtartani, és a járványügyi veszélyhelyzet feloldásáig újabb választási időpontot sem lehetett kitűzni. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
A város lakosságának 2001-ben 96,1%-a magyar, 0,3%-a cigány, 0,2%-a német, 0,2%-a román, 0,2%-a szlovák, 0,1%-a szlovén volt. A népesség 3,6%-a nem válaszolt, vagy nemzetisége ismeretlen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,4% németnek, 1,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% románnak, 0,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Felekezeti megoszlás
Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 75,2% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 0,2%, református volt a település lakosságának 4,9%-a, evangélikus 1,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 10% nem volt vallásos. A lakosság 7,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 3,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 16,4% (22,8% nem nyilatkozott).[21]
2022-ben vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 2,7% református, 1,5% ortodox, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (44,2% nem válaszolt).[22]
Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
Zsinagóga épülete, átalakítva
Kultúra és oktatás
Volt főszolgabírói lakás
A legfiatalabb csanádpalotaiakról a Napsugár Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, az alapfokú oktatást a Dér István Általános Iskola biztosítja több épületben, a tanulólétszám 292 fő. Az emeletes központi épületben oktatják a felső tagozatot, és itt látja el munkáját az iskola vezetése is; az alsó tagozat négy-négy osztállyal a Sirály utcai és a Szent István utcai épületben tanul. A központi épület melletti telken 2016-ban felépült az új tornaterem.[23] Külön épületben található még két tornaszoba, egy sportudvar, valamint a technikatermek is.
1982-ben, a megyében az elsők között számítástechnikai oktatás kezdődött a művelődési házban kiépített szaktanteremben 10 darab, a kor színvonalán kapható Commodore számítógéppel. Ugyanitt nyelvi laboratórium kezdte meg működését.
Az iskolában ezenfelül művészeti oktatás is zajlik, kézműves és sportköri foglalkozásokra járhatnak a gyermekek, valamint zenélni tanulhatnak; a zeneoktatás 1997-98-as tanévben kezdődött a községben.[24] A Csanádpalotai Fúvószenekart Csongrád Megye Alkotói Díjával és a Csanádpalotáért díjjal tüntették ki.[25]
1963 és 1967 között önálló Általános Iskola és Gimnázium nappali és levelező tagozata működött Csanádpalotán. Az 1968/69. tanévtől a makói József Attila Gimnáziumnak kihelyezett levelező tagozata vette át a felnőtt oktatást a településen, amely 1980-ig funkcionált. 2006-tól a Juhász Gyula Református Gimnázium kihelyezett tagozata biztosítja a középfokú oktatást.[26]
A Kelemen László Művelődési Házban pályázati és önkormányzati támogatással hoztak létre teleházat; a város 237 négyzetméter alapterületű könyvtára a hétköznapokon kívül szombaton is nyitva tart.[27]
Gallina Zs.-Gulyás Gy. 2017: "Láttam a végtelen sok kunt és tatárt..." - A tatárjárás emlékei Csanádpalotáról. In: Hadak útján XXIV/2. Budapest-Esztergom, 755-766.
