A Körös-Maros-közén fekszik. A legközelebbi város Makó, amelytől mintegy 10 kilométernyire található, de a környező települések szinte mindegyike ugyancsak hasonlóan hosszú, 8-10 kilométeres úttal érhető el innen. A község közigazgatási területe nyugaton és északon Makóval, északkeleten Csanádalbertivel határos, keleti szomszédja Csanádpalota, déli szomszédai pedig Magyarcsanád és Apátfalva. A legközelebbi lakott hely az északnyugatra 5 kilométerre fekvő, egykor önálló, ma Makóhoz tartozó Rákos község; aránylag közel van még Királyhegyeshez Kövegy is, bár közigazgatási területeik nem szomszédosak.
Eredetileg a mai községtől távolabb lévő Nagykirályhegyes pusztán (Csikóspusztán), a Királyhegyesi csárda környékén terült el.
Megközelítése
A településen észak-déli irányban végighalad a Rákostól Apátfalváig vezető 4425-ös út, ezen érhető el a legegyszerűbben Makó, a 43-as főút és az M43-as autópálya, valamint Tótkomlós-Orosháza irányából is. Makó belvárosával közvetlen közúti összeköttetése is van, a 4424-es út révén, ennek külterületi szakaszai azonban kevéssé kiépítettek és karbantartottak, ezért átmenő forgalom lebonyolítására nemigen alkalmasak, leginkább csak mezőgazdasági célokra használják.
Csikóspuszta településrésze a 4425-ös útból, a belterület északkeleti szélén kiágazó, 2,5 kilométer hosszú 44 127-es számú mellékúton érhető el.
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (német és román) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,8%-a magyarnak, 1,1% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,1%, református 4,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 28,6% (6,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 8% románnak, 0,8% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% örménynek, 0,2% szerbnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,6% volt római katolikus, 3,7% református, 0,8% görög katolikus, 0,5% ortodox, 1,2% egyéb katolikus, 27,3% felekezeten kívüli (32,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Csikóspuszta: természetvédelem alatt álló mocsaras terület, Blaskovics-család egykori majorja, kúriája, kápolnája