Dél-alföldi és temesközi gyűjtéseivel nagy értékű folklórt mentett meg a Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból. A Dugonics Társaság alapító tagja volt.
Életpályája
Szegedi felsővárosi tímárcsalád gyermekeként látta meg a napvilágot. Középfokú tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban végezte, teológiai tanulmányokat Temesvárott folytatott. 1875 júliusában szentelték pappá. Papi tevékenységének első állomáshelye Magyarpécskán volt, itt kezdte népköltészeti gyűjtőmunkáját is. Szíve a szegényparasztokhoz húzott, főnökeivel gyakran összeütközésbe került, ez utóbbi ok miatt többször áthelyezték papi tevékenységének színterét Csanád vármegye, Arad vármegye, Temes vármegye és Torontál vármegye különböző kis településeire, e sajátos körülmény a népdalgyűjtő munkának külön kedvezett. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, s saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt innen nyugdíjazták, ekkor visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott, nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál. Temetése szerény körülmények között történt,[3] a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[4]
Kálmány Lajos hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára, e hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. S annak egy része majd innen került kiadásra az 1950-es évek elején Dégh Linda és Ortutay Gyula szerkesztésében. A Néprajzi Múzeumban lévú hagyatékot jelenleg a Kovács Ágnes által felállított rendben őrzik.[5]
Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.
Művei (válogatás)
Koszorúk az Alföld vad virágaiból. 1-2.[6] Arad : Réthy Lipót, 1877-1878.
Szeged népe. 1-3.[7] Arad : Réthy Lipót és fia, 1881-1891.
Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya.[8] Budapest : MTA, 1885. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből ; 12/9.) REAL-EOD
Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban : a Hold nyelvhagyományainkban. Budapest : MTA, 1887. 20 p. REAL-EOD
Hagyományok / Gyűjtötte és jegyzetekkel ellátta a szerző. 1-2. köt.[9] Vácz : Néphagyományokat-Gyűjtő Társaság, 1914.
Kálmány Lajos népköltési hagyatéka / szerk. Ortutay Gyula ; kiad. a Magyar Néprajzi Társaság. Budapest : M. Néprajzi Társ., 1920.
Történeti énekek és katonadalok / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Dégh Linda] ; [az életrajzot írta Péter László] ; [a jegyzeteket kész. Dégh Linda és Katona Imre] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952. 824 p. (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 1.)
Alföldi népballadák / gyűjtötte Kálmány Lajos ; [sajtó alá rend. Ortutay Gyula] ; [szerk. Marót Károly] ; [Magyar Néprajzi Társaság] Budapest : Akadémiai Kiadó, 1954. 267 p. ; (Kálmány Lajos népköltési hagyatéka ; 2.)
Magyar hitvilág / s.a.r. Péter László ; Szeged-Pécska : Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, 2009. 331. p.
Péter László : Kálmány Lajos : Válogatott tanulmányok / szerk. [Péter László]; [kiad. a Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület]. Szeged - Pécska, Bába és Társai Kiadó Kft, 2008. 271 p.
Emlékezete
Több helységben (Magyarpécska, Csanádpalota), ahol papi szolgálatot teljesített, emléktáblát állítottak tiszteletére, Szegeden utcát neveztek el róla. Portrészobrát, melyet Kligl Sándor alkotott, a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok őrzi.
2002-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár kiállítást rendezett tiszteletére.[10]
↑Móra Ferenc 1919: Kálmány Lajos halála. Ethnographia XXX, 94-95; Kálmány 2015, 508.
↑Szeged, Dugonics temető V/B-16-10 lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 26 p. ISBN 978-963-06-5260-5
_Hungarian_ethnographer.jpg)
