PROFILPELAJAR.COM

	Medak
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Gospić
Jogállás	falu
Irányítószám	53205
Körzethívószám	+385 053
	Népesség
Teljes népesség	36 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	575 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 27′ 20″, k. h. 15° 30′ 29″44.455556°N 15.508056°EKoordináták: é. sz. 44° 27′ 20″, k. h. 15° 30′ 29″44.455556°N 15.508056°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Medak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a Gospić községbeli Medakról szól. Hasonló címmel lásd még: Medak (egyértelműsítő lap).

Medak falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik.

Fekvése

Gospićtól 15 km-re délkeletre a Likai-mező nyugati szélén, a Gospićot Gračaccal összekötő 50-es számú főút mentén fekszik.

Története

Területe már a római korban is lakott volt, ezt bizonyítja az itt talált római mérföldkő és a két feliratos szarkofág. Később horvátok települtek erre a vidékre. Medak első írásos említése 1439-ben történt, amikor a Mogorović nemzetség birtoka volt, akiknek váruk állt a településen. 1577-ben már török őrség volt benne és a ribniki nahije egyik igazgatási központja volt. Mercator térképén két Medakot is jelöltek, „Medac” és „Medac Nouo” néven. Pavičić megemlíti, hogy a nemesi falu a várral a Lika jobb partján, a jobbágyok faluja pedig a bal parton volt. Szerinte Medak várát a 612 méteres Velaguša nevű magaslaton kell keresni nem messze a Glamočnica-patak likai torkolatához. Mára a várnak nyoma sem maradt. Mindössze egy 22 méter hosszú délnyugati-északkeleti irányú enyhén ívelt falszakasz található, ahol a honvédő háború idején a JNA parancsnoki harcálláspontja volt kiváló fedezéket nyújtva a támadások ellen. A falu határában egy 693 méteres magaslaton egy másik vár maradványai is találhatók, amelyet a Mercator-térképen jelzett Medac Nouoval azonosítanak. Ennek építője nem ismert és a középkori forrásokban sem szerepel. Mivel először Mercator térképén látható lehet, hogy már a törökök építették. Ezt támasztja alá a török a környék építésű váraihoz hasonló alaprajza is. 1527-ben Medak is török kézre került és a következő negyedszázad folyamán török lakosság települt ide. A török kiűzése után pravoszláv vallású vlachokkal, a mai szerbek őseivel telepítették be, akik 1688-ban felépítették templomukat, amely 1770-ig kolostorként is működött. Ebben az időben Medakon tartózkodott Atanasije Ljubojević pravoszláv püspök, aki az itteni hitéletet irányította. 1696-ban Sebastijan Glavinić zenggi katolikus püspök latin nyelvű feljegyzésében azt írja a faluról, hogy régi vára van, amely a Lika partján áll. A tengerpartról sizmatikus vlachok, vagy rácok jöttek ide. A falu 70 házat számlál. Határa tágas, lóval egy egész nap kell a körüljárásához. Bőséges termékeny földje táplálja az őt művelő lakosokat. Medaknak 1700-ban 110 háza volt, csak sizmatikusok lakták, akiknek saját parókiájuk volt. 1715-ben tíz család települt át a velencei uralom alatt álló Dalmáciába. Danilo Ljubotina püspök idejében 1713 és 1739 között a környező falvakban több templomot is építettek. 1724-ben az addigi medaki fatemplomot kőből falazottra építették át. Amikor 1746-ban átszervezték a katonai határőrvidéket Medak az otocsáni ezred 9. századának parancsnoki székhelye lett. Danijel Jakšić pravoszláv püspök, aki 1751 és 1774 között irányította a görögkeleti egyházat nyári püspöki rezidenciát építtetett ide, ahol ortodox szerzetesek szolgáltak. Ugyanő alapította 1770-ben a medaki hídnál állt szerb népiskolát. Jakšić utóda Petar Petrović adta át a századparancsnok lakhelyéül szolgáló épületet. 1836-ban Medaknak 105 háza és 1057 lakosa volt, közülük mindössze öt római katolikus. A falunak görögkeleti temploma, postahivatala volt, mely annak köszönhető, hogy a Krajinából Dalmáciába menő főút mentén feküdt. 1836-ban Medak vára már romokban állt. 1857-ben 1166, 1910-ben 1424 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gospići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1941-ben az usztasák megrongálták a templomot, a pópa Milutin Varda Szerbiába menekült. 1991-ben lakosainak 94 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1993. szeptember 9. és 17. között a horvátok „Medački džep” (Medaki zseb) fedőnevű akciója során szerb kézen maradt. Az „Oluja” (Vihar) fedőnevű hadművelet során 1995. augusztus 6-án foglalta el a horvát hadsereg. A falunak 2011-ben 64 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.166	1.242	1.215	1.390	1.485	1.424	1.364	1.466	1.052	1.042	1.003	848	663	563	78	64

Nevezetességei

Medak középkori várából mára csupán egy a Velaguša-hegyen található 22 méteres, részben lebontott falszakasz maradt.
Bővebben: Medak óvára

Új-Medak várának romjai a 693 méteres Medak-hegyen találhatók. Egyetlen ismert alaprajzát Ivan Kukuljević készítette a 19. század végén. Központi épülete a hegy tetején álló kerek torony volt, ennek körvonalai ma is jól láthatók. A toronyhoz északról csatlakozott az egykori várpalota. Fennmaradt a belső fal északkeleti szakasza a palota és a torony csatlakozásától a sarokig. Innen a fal derékszögben halad tovább a négyszögletes épületig. A külső védőfal csak nyomaiban látható a hegyoldalban.
Bővebben: Medak újvára

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma^[4] 1688-ban épült és 1770-ig kolostorként is működött. A korabeli források szerint egykor a templom közelében forrás fakadt, de ennek mára nyoma nem maradt. 1724-ben a fatemplomot falazottra építették át, majd 1867-ben megújították. 1885-ben az épületet újrafalazták, ekkor építették a parókia épületét is. A II. világháború idején 1941-ben az usztasák megrongálták, de a háború után kijavították. 1990-ben felújították. 1995-ben gránáttalálat érte, majd kifosztották. A templom búcsúnapján Szent János ünnepén a templomnál gyűlnek össze családostól a környező falvak Počitelj, Barlete, Vrebac, Mogorić és Raduč szerb lakói. Énekelnek és a tamburazenére kólót táncolnak. A parókia anyakönyveit 1784-óta vezetik.