Alakja az Újszövetségben szerepel. Az evangéliumokJézus előfutáraként ábrázolják,[6] mivel János felkészítette az embereket Jézus eljövetelére.
Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó pap volt, anyja Erzsébet. Zakariást némasággal büntette Isten, mert amikor egy angyal közölte vele, hogy fia fog születni, ő nem hitte el, mert már nagyon öreg volt; egészen János születéséig néma maradt.
János a pusztában élt, mielőtt prédikálni kezdett. „Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt”[7] és gyakran böjtölt.[8]
Prédikált a népnek Krisztus közelgő eljöveteléről, és bűnbánatot hirdetett. A Jordán folyó vizében merítette meg az embereket, innen ered a későbbi, Szentlélek általi bemerítés és keresztelés szentsége a keresztényeknél. Maga Jézus is elment hozzá bemerítkezni, amit János – aki ekkor felismerte Jézusban a Megváltót – először nem akart megtenni, mert úgy érezte, hogy méltatlan rá, de Jézus ezt mondta neki: „Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk.”[9]
Heródes király, bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta,[10] mégis elfogatta Jánost, mert az elítélte amiatt, hogy elvette fivére özvegyét, Heródiást. A nő manipulációi hatására a király lefejeztette Jánost – a Biblia szerint akkor, amikor Heródiás lánya, Salomé táncolt a király előtt, s az megígérte, hogy teljesíti bármilyen kívánságát, az anyja pedig utasította Salomét, hogy Keresztelő János fejét kérje egy tálcán.
Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben, Mahérusz várában halt vértanúhalált.[11][12]
Jézus a korának legnagyobb embereként említette Keresztelő Jánost.[13]
Az iszlám hagyományban
A születéséről szóló, a Koránban található történet megegyezik a bibliaival. Életéről a Korán több részletet is közöl, többek között azt, hogy az állatok sem bántották, mert felismerték benne a szent embert. Bebörtönzésének oka itt az, hogy Heródes az unokahúgát, Salomét akarta elvenni, és ezt ellenezte János; Salomé pedig saját maga tervezi el a meggyilkoltatását, nem az anyja parancsára.
A damaszkusziOmajjád-mecset építésekor, 706-ban egy, korábban Keresztelő János tiszteletére emelt bazilikát alakították át Szulejmán ibn Abd al-Malikpalesztinai emír, későbbi kalifa felügyelete alatt, és – a hagyomány szerint – az építők itt helyezték el János fejereklyéjét.[14]
Betegséget is elneveztek róla: jánostáncnak, Szent János táncának is, egyéb népies néven pedig nyavalyatörésnek hívták a vitustáncot (kórea,latinul: chorea Sancti Viti), mivel ez a szervi idegbaj a nagy nyári napforduló ünnepen, Szent Iván-napkor járt pogány eredetű tűztánc alkalmával tömegesen szedte áldozatait.
Vértanúságának emléknapja augusztus 29. Az ünnep mai neve Keresztelő Szent János fővétele. A magyar hagyomány Nyakavágó János napjának nevezi, és összekapcsolja a mohácsi vész évfordulójával.
Király József pécsi püspök kezdeményezésére az emléknapot VII. Piusz pápaMohácsonbúcsúnappá nyilvánította.[15]
Neve alatt fennmaradt iratok
Keresztelő János élete
Más megnevezései
Jochanan ha-Kohen, Jochanan ben Zecharja – zsidó elnevezések
Ioánnész hó baptisztész (János, a merítő), ógörög
Bemerítő János,Baptista János – mára baptista, pünkösdista elnevezéssé vált, bár több idegen nyelvben is ez az eredeti forma terjedt el, az újszövetségibaptein vagy baptizein azaz „alámerítés, bemerítés”[16] kifejezés fordításaként.
