Mala Mlaka
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb főváros
Község	Novi Zagreb - zapad
Jogállás	falu
Irányítószám	10020
Körzethívószám	+385 01
Népesség
Teljes népesség	591 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Terület	3,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 43′ 51″, k. h. 15° 58′ 29″45.730927, 15.97473445.730927°N 15.974734°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 51″, k. h. 15° 58′ 29″45.730927, 15.97473445.730927°N 15.974734°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Mala Mlaka falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Novi Zagreb – zapad városnegyedéhez tartozik.

Zágráb városközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re délre, a Száva jobb partján fekvő síkságon, Donji Čehi és Odra között fekszik.

A falu már a középkorban is létezett. 1463-ban miután a török megszállta Boszniát az ottani nemesek is kénytelenek voltak elhagyni őseik földjét. Ezek egyike a Beriszlói család volt, amelynek egyik tagja Stjepan az akkori Túrmezőhöz tartozó Mala Mlakán telepetett le. Később túrmezei ispán, medvevári várnagy lett. Uradalmi központja Mala Mlakán volt.^[2]

Az első katonai felmérés térképén „Mala Mlaka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mlaka (Mala)” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mlaka (Mala)” néven 27 házzal és 255 katolikus lakossal találjuk.^[4]

1857-ben 272, 1910-ben 466 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 636 lakosa volt.

A Kušević-Plavšić-kastély^[7] egyemeletes, négyszög alaprajzú épület nyeregtetővel, a nyugati homlokzat középső részén rizalitosan kiugró résszel. Mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A kastély kiterjedt park közepén áll, több gazdasági épület tartozik hozzá: a lovarda és a lóistálló ma már romos állapotban van. A park kialakítása 1864-ből származik amikor Aurel Kušević a kastély építésének befejezése után megkezdte az kiépítését. Befejezése 1878 körül Sofija Kušević nevéhez fűződik, amikor szabad tájképi stílusban díszítve a végső megjelenését kapta. A Kušević-Plavšić-kastély a korai romantika jelentős példája.

Az „Orač” horvát énekes és tambura egyesületet 1919-ben alapították Mala Mlakában akkori titkárának, Petar Fiolićnak köszönhetően. Az első elnök Simun Fiolić volt. Az egyesület kezdetben vegyeskórusból és tamburazenekarból állt. 1924-ben a neves író és politikus Stjepan Radić lett a fő támogatója. Radić pátfogoltja Petar Harapin karnagy segítségével az egyesület jelentős sikereket ért el. 1935 és 1936 között a kórust a neves horvát zeneszerző, Ivan Brkanović vezette. Az egyesület a második világháború kezdetéig működött, amikor megszűnt. Működését KUD „Orač” néven Božo Biškupić és a népi hagyományok szerelmeseinek egy csoportja újította fel 1995-ben.

Ma a következő csoportokkal működik:

• folklór énekkari, (vezető: Josip Živković)
• folklór veterán (vezető: Josip Živković)
• tamburazenekar (vezető: Mario Tuđina)
• ifjúsági folklór (vezető: Arijana Dujić)

Az NK Mala Mlaka labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Jelenleg a zágrábi 3. ligában szerepel.

DVD Mala Mlaka önkéntes tűzoltó egyesület

• Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
• Zagreb.hr: Galerija nepokretnih kulturnih dobara grada Zagreba Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Zafaz.hr: KUD Mala Mlaka (horvátul)