PROFILPELAJAR.COM

	Blaguša
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Község	Szeszvete
Jogállás	falu
Irányítószám	10362
Körzethívószám	+385 10
	Népesség
Teljes népesség	524 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	204 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 56′, k. h. 16° 08′45.933333°N 16.133333°EKoordináták: é. sz. 45° 56′, k. h. 16° 08′45.933333°N 16.133333°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Blaguša település Horvátországban, a fővárosnak Zágrábnak Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Fekvése

Zágráb városközpontjától légvonalban 17, közúton 24 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Kašina-patak völgyétől keletre levő Blagušina-patak völgyében fekszik.

Története

A település neve a Blaž (Balázs) személynév régi népies változatára, a Blagusra megy vissza. Területén két régészeti lelőhely található, az egyik az eddig meghatározatlan korú „Staro selo”, a másik pedig a középkori „Gradišće”. Blaguša települést a korabeli források már a 13. század óta említik. A középkorban a szomszédos Kašinával együtt alkotott egy földbirtokot, melyet „Terra Casina cum Blagussa” (Casina földje Blagussával) alakban említenek. Első írásos említése II. András király 1217-ben kelt oklevelében történt. Akkor ez a földterület a zágrábi káptalan prépostjának Cirjáknak és testvéreinek tulajdonában volt. Blagusa birtokot a források 1261-ben említik önállóan, amikor az akkori horvát bán a Blagusa nevű földet („terram nomine Blagusa”) Ventros Márton zágrábi várjobbágynak („jobagiones castri Zagrabiensis”) adta. Az adományozott földbirtok a Blagušai-patak felső szakaszán helyezkedett el. Néhány évvel később a történelmi dokumentumokban Mártont már „comes Martinus, castellanus Blagusa” (azaz Márton gróf, Blagušai várnagy) megnevezéssel illetik. Kissé később Blaguša a zágrábi püspök birtokába került.

A 13. században ezen a területen az élet olyan volt, hogy szükség volt az utak, az életek és a települések védelmére, ezért castrumokat (erődöket) építettek.

Blaguša várának létezését a 13. századi és a 15. század végétől származó történelmi dokumentumok is megerősítik. A 20. század elején a neves horvát történész Vjekoslav Klaić írta: „feltételezhető, hogy ez a vár valahol a mai falu és a Bagušina-patak környékén állt”.^[2] Ehhez még hozzátehetjük, hogy feltételezhetően a Blaguša falu feletti 245 méter magas „Gradišća” nevű magaslaton. A régi helyiek szerint az építési anyag maradványait többször találták meg a helyi talajban szántás és ásás során. Manapság már nincs meg a középkori Blaguša várának maradványa, de a Gradišćán ennek árulkodó jelei vannak. A tetején, amelyet ma tölgyfaerdők borítanak, láthatjuk egy kicsi kerek fennsík megemelkedett szélét, amelyen egy a kör alakú, nagyon mély gödör van, mely rendszerint tele van vízzel, mint egy kút. A domb alatt egy ásott árok nyomai is láthatók, amely ma mezei útként szolgál.

Az első katonai felmérés térképén „Blagusa” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Blagussa” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Blagussa” néven 36 házzal, 271 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4]

A településnek 1857-ben 392, 1910-ben 682 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 92%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 594 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása^[5]^[6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
392	363	374	444	514	682	725	780	802	776	697	664	669	678	653	594

Nevezetességei

Glavnica Gornja falu alatt, Blaguša bejáratánál található a Béke Királynője tiszteletére szentelt kápolna. Már korábban a falun keresztülvezető keresztút épült a jelenlegi kápolna helyére. A helyiek a honvédő háború kezdetén kezdték meg a kápolna építését abból a célból, hogy a hála jele legyen fiaiknak, akik elhagyták szülőfalvaikat, hogy a különböző csataterekre menjenek az ország megvédésére. A kápolnát a Szentséges Szűzanya a Béke Királynője tiszteletére szentelték azzal a céllal, hogy imádkozzon a békéért a horvátországi háború közepette. A kápolnát 1991. október elején áldották meg pontosan azon a napon, amikor a Kulpa partján fekvő horvát Lasinja település a szerb agresszorok kezébe került. A kápolna aszfaltúton érhető el a Blaguška utcától. Közvetlenül a Blagušina-patak mellett áll, mellette egy kis park van egy külső oltárral, amely nagyobb összejövetelek céljára szolgál, mert a kápolna csak hetven hívőt tud befogadni. A kápolna kicsi, területe mindössze 42,46 m2. Nem felel meg a lelkipásztori igényeknek, ezért a jövőben fontolóra veszik bővítését a meglévő park területére. Belső terét 2014-ben festéssel és ácsmunkákkal teljesen felújították.

Blagusa középkori várának csekély nyomai a Gradišća nevű magaslaton.

Egyesületek

A „Blaguš” Blaguša hegymászóklub több mint 20 éve aktív. Körülbelül 60 taggal rendelkezik. A hegymászóknak van egy hegyi kunyhója a Grohoton is, amely minden vasárnap nyitva áll a látogatók számára.

DVD Blaguša önkéntes tűzoltó egyesület.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ „taj grad jamačno stajao negdje u okolici današnjeg sela i potoka Blaguše (potoka Blagušine)”
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...62. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 85. o.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
Sesvete u srednjem vijeku (14. – 15. stoljeće) (horvátul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Blaguša című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.