Dobrodol település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
Zágráb városközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtői alatt, a Dobrodol-patak jobb partján fekszik.
Története
Az első katonai felmérés térképén „Dobrodol” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dobrodol” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dobrodol” néven 16 házzal, 122 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1857-ben 89, 1910-ben 171 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 1203 lakosa volt.
Népessége
(1857 és 1880 között lakosságát Vugrovec Donjihoz számították. 1931-ig településrészként, 1948-tól önálló településként.)
Nevezetességei
- Védett kulturális műemlék a Dobrodolski brijeg 45. szám alatti fa lakóház.[6]
- Védett műemlék a Dobrodolska és a Novi put utcát kereszteződésében álló, 1915-ben állított feszület.[7]
Jegyzetek
Források
|
---|
Városnegyedek | |
---|
Zágráb | |
---|
Szeszvete települései | |
---|
A többi település | |
---|