A Magyar Történelmi Társulat a legkorábban (1867-ben) alapított, ma is működő tudományos társulat Magyarországon.[1] Politikamentes szellemiségre törekszik. A történettudomány területén – a Magyar Tudományos Akadémia, mint első számú tudományos köztestületünk mellett – a legrégibb és legnagyobb hagyományokkal rendelkezik. A magyar történészek, történetírók, történelemtanárok és a történelem iránt érdeklődők központi társadalmi szervezete.[2]
Céljai
a hazai történettudomány művelése, népszerűsítése, levéltári kutatások rendezése, valamint a hazai történelmi források kiadása céljából politikamentes szellemiségének megfelelően,
a magyar – és lehetőségei szerint az egyetemes – történettudomány újabb kutatási eredményeinek minél szélesebb körben történő ismertetése
hagyományos célja, hogy a magyar történelem kutatóit, oktatóit és a történelem iránt érdeklődőket összefogó, érdekeiket védelmező és képviselő nagy, informális „céhhé” váljon.[1]
Jelmondata
Emlékezzünk régiekről!"
Története
Alapítása
Az első értekezletet ez ügyben 1867. február 2-ánIpolyi Arnold hívta össze. Itt beszélték meg a társulat alakításának módozatait s küldtek ki egy bizottságot (Thaly Kálmán, Ipolyi, Pesty, Rómer Flóris) az alapszabályok kidolgozására. Az első közgyűlést 300 taggal május 15-én tartották a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében, amelyen megvitatták és elfogadták az alapszabályokat. A június 13-án tartott második közgyűlésen felolvasták a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályokat, és megválasztották a vezetőséget. Az elnök gróf Mikó Imre, a másodelnök Horváth Mihály, harmadelnök Ipolyi Arnold lett. Megválasztottak továbbá 45 választmányi tagot. Ezzel a társulat megkezdte működését.[3]
A 19. század második felében
Az első titkár Thaly Kálmán volt, ugyanő lett szerkesztője a Társulat 1867. júliusban megindított szakfolyóiratának, a Századoknak is 1875-ig, amikor Szilágyi Sándor váltotta fel. Könyv- és levéltári kutatások céljából a történelmi kirándulások rendezését is ügykörébe vonta a Társulat, amelyeket kezdetben minden évben, később háromévenként tartottak. Első volt a kolozsvári, ezt követte a hontvármegyei1869., avasvármegyei1870., zemplén-ungi 1873., a zólyom-besztercebányai stb. kirándulás, amelyek során több mint 134 levéltárat kutattak át a társulat tagjai, miközben több nevezetes irodalmi felfedezést is tettek, így egy ilyen kirándulás alkalmával fedezték fel 1871. Csicseren a Szabács viadala című, 1473-ban írt magyar költeményt, 1874-ben Zólyom-RadványbanBalassi Bálint ismeretlen költeményeit, amelyeknek kiadásáról is a társulat gondoskodott (1879).
A Társulat alapításától kezdve tudományos és társadalmi téren is jelentős szerepet játszott. Tagjai a kezdetektől fogva – igen szoros együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával – meghatározó szerepet vállaltak a levéltári kutatásokban, a legfontosabb történeti iratokat közzétevő forráskiadványok összeállításában, valamint a Magyarország történetének korszakait bemutató nagy tudományos és népszerűsítő összefoglalók (például a millenniumi tízkötetes magyar történet) elkészítésében. A Társulat tevékenységi köre kiterjedt a történettudomány teljes területére mind időben (a legrégibb koroktól kezdve a 20. századig), mind tematikailag (a történelem és segédtudományai), ami még napjainkban is tükröződik a különféle tagozataiban. A Társulat jelentős társadalmi szerepét a rendszeresen tartott budapesti és vidéki konferenciák, előadások, sőt tudományos céllal vezetett kirándulások mellett jól jelezte egyre növekvő (az 1880-as években már kb. 1850 fős) taglétszáma is.
A 20. század első felében
A Társulat a 19-20. század fordulóján egyre nagyobb nehézségekkel küszködött (anyagi problémák, csökkenő taglétszám, a vándorgyűlések elmaradása stb.). Új korszakot nyitotta Társulat életében Klebelsberg Kuno 1917-től 1932-ig tartó elnöksége. Klebelsberg kultúrpolitikája és szervezőtevékenysége idején ismét fellendültek a levéltári kutatások (különösen a bécsi), újra nagyobb számban jelentek meg forráskiadványok, immáron nem csupán a közép-, hanem az újabb és legújabb korra vonatkozóan is. Nagyobb monografikus összefoglalók és tanulmánykötetek kiadására a társulat ebben az időben már ritkábban vállalkozott, de AMagyar Történettudomány Kézikönyve sorozatban 1934-ig mégis sikerült 13 kötetet megjelentetnie, továbbá 1939 és 1942 között kiadta a Magyar művelődéstörténet című sorozat 5 kötetét is. Bár a Társulat a két világháború között társadalmi szerepéből fokozatosan veszített, ennek ellenére a magyar történettudományban továbbra is meghatározó szervező és irányító szerepet játszott.
A második világháború után
A második világháború után – az MTA Történettudományi Intézetével való együttműködésben – a Társulatnak sikerült megőriznie fontos szerepét, bár forráskiadó szerepe csökkent. Jelentősen erősödött viszont – részben politikai okokból – társadalmi szerepe, elsősorban népszerűsítő kiadványainak, újabb vidéki szervezetek és tagozatok alapításának, valamint (a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal együtt) a történelemtanárok képzésébe és a tudományos nagyközönség rendszeres tájékoztatásába való bekapcsolódásának köszönhetően.
A 21. században
Az új évezredre esett az az 1999-ben kitűzött cél, hogy a társaság felújította a konferenciák és vándorgyűlések régi hagyományát a különböző jelentős évfordulókhoz kapcsolódva, mellette pedig havi rendszerességgel előadássorozatot indított „Múltunk kritikus kérdései” címmel. valamint a Századok folyóirat modernizálása is ekkor kezdődött.
Ennek jegyében a társulat 2017. május 15-én ünnepelte a 150 éves évfordulóját, amelyről konferenciával emlékeztek meg 2017. december 6-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában Magyar Történelmi Társulat szerepe a tudományirányításban. Hét társulati elnök címmel.[4]
Szervezeti felépítése
A társulat tagsága:
Rendes tagok
Pártoló tagok
Tiszteleti tagok
A társulat vezető szervei:
Közgyűlés: a társulat legfőbb testületi szerve, évente ülésezik és az ülései nyilvánosak, amelyen minden tag részt vehet tanácskozási és indítványozási joggal, de szavazásra csak a rendes tagok jogosultak, és minden, a társulatot érintő ügyben jogosult dönteni. Tisztújító közgyűlést legalább négy évente esedékes összehívni.
Igazgatóválasztmány: két közgyűlés között a társulatot irányítja, a közgyűlés évi üléseinek rendjét szabályozza. 20 tagja van, akiket a közgyűlés titkos szavazással választ.
Elnökség: kilenc tagból áll: az elnök, az öt alelnök, akik közül az egyik ügyvezetőként az elnök közvetlen helyettese, a főtitkár, a Századok szerkesztőbizottsági elnöke és felelős szerkesztője. Az igazgatóválasztmány ülései között vezeti a társulatot, egy évben legalább kétszer ül össze, és a közgyűlést jogosult összehívni.
Titkárság: hat tagja van: a főtitkár és öt titkár, akik közül az egyik a főtitkárhelyettesi pozíciót tölti be. A főtitkár irányítja, minden évben legalább két alkalommal ülésezik. A társulat aktuális teendőit végzi.
Szervezeti egységei
Területi csoportok: regionális vagy megyei alapon szervezett egységek (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csoport, Dél-alföldi Csoport, Dél-dunántúli Csoport, Hajdú-Bihar megyei Csoport, Heves megyei Csoport, Kelet-dunántúli Csoport, Nyugat-dunántúli Csoport, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csoport)
Szakosztályok: ágazati alapon szervezett egységek (Információtörténeti Szakosztály, Doktorandusz Szakosztály, Vekerdy László Szakosztály).
Tagozatok: Egyháztörténeti Tagozat, Környezettörténeti Tagozat, Nőtörténeti Tagozat, Tanári Tagozat.
A társulat forráskiadványai: Hazai okmánytár, I. köt. (1879), A Zichy-család okmánytára I-VIII., Nagy Imre, újabban (6. és 8. köt.) Kammerer Ernő szerkesztésében (1871-95). A széki gróf Teleki-család oklevéltára I., II. Barabás S. szerkesztésében (1895).
Házi történelmünk emlékei
Egy másik nagy vállalkozása a Házi történelmünk emlékei következő négy osztállyal: 1. Udvartartás és számadás-könyvek. 2. Régi magyar szakácskönyvek. 3. Leltárak és hozományjegyzékek. 4. Házi orvoskönyvek. Szerk. Radvánszky Béla br. Eddig megjelent kötetei: Bethlen Gábor fejedelem udvartartása (1888) és Régi magyar szakácskönyvvek (1893). Pályadíjak kitűzésével is hatott a történettudomány fejlesztésére s Csánky Dezső, I. Mátyás király udvara, Corvin János életrajza stb. ezeknek köszönik létrejöttüket.
Századok
A tagság számára már az interneten digitalizálva is elérhető az 1867 óta kiadásra kerülő Századok. 2007-ben DVD-n is megjelentek az addig évfolyamok számai.