Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Madách Színház
Település	Budapest VII. kerülete
Hasznosítása
Felhasználási terület	színházi társulat
Elhelyezkedése
Madách Színház Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 04′ 06″47.501213704903, 19.06836485687947.501214°N 19.068365°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 04′ 06″47.501213704903, 19.06836485687947.501214°N 19.068365°E
Madách Színház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Madách Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A 20. században több olyan színházi vállalkozás is létrejött Budapesten, amely Madách Imre nevét viselte. Napjaink Madách Színháza a második világháború után szerveződött újra, és 1961-ben költözött mai helyére a VII. kerület, Erzsébet körút 29-33. szám alá (tervezte: Gaál Bertalan, 1908).^[1]

1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy, zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult társulat, mely a Thália Társaság szellemi örököseként elsősorban magyar szerzőket és a kor modern európai drámaíróit vitték színre. Első bemutatójuk, egyben legnagyobb sikerük az 1919. március 5-én bemutatott,^[2] és százas szériát futó Holnap reggel^[3] című Karinthy Frigyes dráma előadása volt. Alig több mint egy évig működtek, igazgatója 1919. októberig Gaál Béla, ezt követően dr. Rácz Vilmos volt.^[4] Tevékenységük befejeződött, amikor a társulatot 1920 márciusában kilakoltatták a Zeneakadémiáról. Utolsó előadásként 1920. március 7-én Korcsmáros Nándor Veszedelmes ember^[5] című darabját adták elő.^[6]

A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg a – Gerlóczy Gedeon által eredetileg mozinak tervezett – Madách tér 6. szám alatti épületben. Az épületet gróf Károlyi István vette meg, az ő tulajdonában kezdte meg működését az akkor 600 személyes színház a régi Madách Kamara (ma Örkény István Színház) őshelyiségében Földessy Géza igazgatásával. A Madách Színház első előadása 1940. november 29-én Móricz Zsigmond Kismadár című drámája volt, Dajka Margittal a címszerepben.

1941-ben, mivel Földessy vállalkozása nem bizonyult sikeresnek, Pünkösti Andor, az ismert kritikus, író és rendező kapott koncessziót, aki antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Pünkösti maga állította színpadra Pirandello IV. Henrik című drámáját, melynek bemutatója 1941. szeptember 19-én volt Várkonyi Zoltán főszereplésével. (Várkonyi Zoltán IV. Henrikje, Hamletje és a Képzelt betegbeli alakítása máig ható színházi legenda.)

A színház dramaturgja a későbbi neves színháztörténész, Staud Géza lett, aki egészen 1944-ig részt vett a színház műsorpolitikájának kialakításában. Staud javaslatára indult meg a tizenöt kötetből álló Madách könyvtár című sorozat, mellyel elméletileg is megalapozták színház programját.

Földessy igazgatásakor a törzstársulat létszámát a Színház- és Filmművészeti Kamara tizenhat személyben állapította meg (általában a színházak ötven ülőhely után szerződtethettek egy színészt). A későbbiekben ez a létszám egyre bővült. Az állandó együttes megszervezése Pünkösti Andor nevéhez fűződik: aki Greguss Zoltánt a Vígszínházból, Tapolczai Gyulát és Várkonyi Zoltánt 1941-ben a Nemzeti Színházból szerződtette. A jellemszerepeket Danis Jenő, Mihályfi Ernő, Puskás Tibor, Szakáts Zoltán, Toronyi L. Imre játszották; míg a fiatalokat Bozóky István, Soós Lajos, Bakács (Bikich) Gábor, Kéry Gyula és Mádi Szabó Gábor képviselte.

A Madách Színházban is felléptek egy-egy alkalommal sztárok: Szeleczky Zita, Sulyok Mária, Turay Ida, a vezető női szerepet általában Sennyei Vera kapta. A fiatalok közül Szende Mária, Ilosvay Katalin, Deésy Mária, Feleky Sári, Gajzágó Denise, Fáykiss Dóra, Serényi Éva, Szemere Vera, Nagy Emmi jutott kisebb-nagyobb feladathoz.

A bemutatott darabok közül kilencet Pünkösti Andor rendezett, ő határozta meg a színház arculatát. Pünkösti mellett gróf Károlyi István, Danis Jenő és Munkácsy Irén is színre vitt egy-egy produkciót. A díszlet- és jelmeztervezésre általában Jaschik Álmost és Jaschik Álmosnét hívták meg, de többször dolgozott a Madách Színházban Bercsényi Tibor, Neogrády Miklós és Fülöp Zoltán díszlettervező, valamint Nagyajtay Teréz, Márk Tivadar és Rökk Edit jelmeztervező.

A színházban a bemutatott műveket folyamatosan, en suite rendszerben játszották esténként, a hétvégén öt előadást is tartottak.

A fiatal művészek továbbképzésére stúdiót indítottak, ahol a beszédkészséget, a testmozgást és a mimikát fejlesztették.

A Madách Színház irodalmi célt tűzött maga elé, igyekezett megszüntetni a színház és irodalom közt tátongó szakadékot. A színház műsorán klasszikus darabok, kortárs világirodalmi művek és kortárs magyar drámák szerepeltek. A színház vezetőinek a műsorpolitikában, a darabok kiválasztásában szem előtt kellett tartaniuk, hogy a kevesebb nézőt befogadó kamaraszínházban az intim játék, a lélektani hatások, a közvetlenebb kapcsolat jobban érvényesül. A nagyon kis színpad a rendezőt minden esetben komoly próba elé állította.

1944. március 19-én a német megszállással a színházat bezárták.

1940-41

Bókay János: Négy asszonyt szeretek^{[m 1]}

Curt von Lessen: Bécsi gyémántok^{[m 2]}

1941-42

Pirandello: IV. Henrik^{[m 3]}

Felkai Ferenc: Néró

Robert Ardrey: Jelzőtűz

1942-43

Molière: Képzelt beteg

Molière: Versailles-i rögtönzés

Ibsen: Rosmersholm^{[m 4]}

Jean de Letraz: Túlvilági feleség

Darvas József: Szakadék

Felkai Ferenc: Potemkin

1943-44

Shakespeare: Hamlet^{[m 5]}

Manfred Rössner: Első Anna és Harmadik Károly^{[m 6]}

Megjegyzések

A Madách Színház a Színművészeti Kamara főtitkárának, Cselle Lajosnak a vezetésével 1944. június 16-án nyitotta meg ismét a kapuit. A fasiszta művek előadásának Budapest ostroma véget vetett.

• Kádár Lajos és Solymosi István: Ártatlanok
• Gerhart Hauptmann: Bernd Róza
• Fendrik Ferenc: Az én fiam

A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren, majd 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színiakadémia színháza lett.

1947 októberében Állami Madách Színház néven – a magyar színházak közül elsőnek – államosították, a teljesen átszervezett társulat Barta Zsuzsa igazgatása alatt folytatta a munkát.

Egy évvel később kivették az (akkor már) Színház- és Filmművészeti Főiskola hatásköréből, és a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt. 1949 áprilisától a Nemzeti Színház vette bérbe a színházat, elsőként Lope de Vega A kertész kutyája című drámáját játszották Bajor Gizi főszereplésével.

1951-ben az addig kamara jellegű szervezet nagyszínházi körülmények közé került: az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe (1966 óta a Pesti Magyar Színház játszik ott) költözött az újjászervezett társulat Horvai István vezetésével.

1954-ben született meg a ma is működő konstrukció, amikor a Madách téri színházat a Madách Színház Kamaraszínháza néven a Madách Színházhoz csatolták.

1961-ben a társulat a Lenin körút (ma Erzsébet krt.) 31–33. szám alatti, Kaufmann Oszkár tervei alapján megépült új színházba költözött, amely az 1953-ban^[7] lebontott Royal Orfeum helyére került. A nyitó előadás 1961. március 24-én Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című darabja volt, Ádám Ottó átütő erejű rendezésében, Psota Irén, Pécsi Sándor, Gábor Miklós, Váradi Hédi főszereplésével.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma, 1940-: 546.; ugyanitt 2105 előadás fotó is látható^{[Mj. 1]}

Fontosabb előadások 1961-1971 között:

• 1960. Miller: Pillantás a hídról^[8]
• 1961. Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör
• 1961. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom
• 1962. William Shakespeare: Hamlet
• 1962. Tennessee Williams: A vágy villamosa
• 1963. Füst Milán: Boldogtalanok
• 1963. George Bernard Shaw: Tanner John házassága
• 1964. Marcel Achard: A bolond lány
• 1964. Makszim Gorkij: Kispolgárok
• 1965. Németh László: Mathiász Panzió
• 1965. Federico García Lorca: Yerma
• 1965. Bertolt Brecht - Kurt Weill: Koldusopera
• 1966. Németh László: Az áruló

• 1967. Friedrich Dürrenmatt: A Nagy Romulus
• 1967. Edward Albee: Nem félünk a farkastól
• 1968. Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely
• 1968. Szép Ernő: Lila Akác
• 1969. Szomory Dezső: Hermelin
• 1969. Fejes Endre: Vonó Ignác
• 1970. Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok
• 1970. Szophoklész: Oidipusz király
• 1971. Németh László: Bodnárné
• 1971. Henrik Ibsen: Peer Gynt

1972–1989 között Ádám Ottó igazgatása alatt főleg a polgári színjátszás nemes hagyományait követte a színház. A Madách Kamarában a Madách Színház kiváló társulatának tagjai játszottak, a színház kortárs külföldi darabok gazdája és új magyar művek ihletője is volt. 1983-tól húsz éven át heti három estén a Kamarában lépett fel a magyar kabaréhagyomány kiemelkedő alakja, Hofi Géza.

Fontosabb előadások 1972-1982 között:

1989-ben Kerényi Imre igazgató-főrendező irányításával modern játékstílussal, nagyszabású musicalek bemutatásával újult meg a Madách Színház.

1990-ben Huszti Péter lett a Madách Kamara Színház művészeti vezetője, a színház műsora a bulvárirodalom felé tolódott, bár Huszti Péter és Kolos István rendezésében, egy-egy komolyabb mű is színpadra került.

Fontosabb előadások 1989-1998 között:

1999-ben a Madách Színház teljes felújításon esett át Kerényi Imre művészeti vezetésével. A lezajlott rekonstrukció óta a Színház három játszóhellyel rendelkezik: A Nagyszínház, amelynek nézőterén 804 fő foglalhat helyet, korszerű, minden igényt kielégítő technikai felszereltséggel rendelkezik, valamint klimatizált, így nyári üzemmódban is működhet. Közönségforgalmi terei, amelyek Kárpát-medencei, dalmáciai és észak-olasz mintájukkal enyhén mediterrán hangulatot idéznek, tágasak és komfortosak. A falakat Horesnyi Balázs díszlettervező tervei alapján készült művészi kivitelű díszfestés borítja.

A nézőtér mennyezetét Götz Béla, a színház vezető díszlettervezője által megálmodott freskó díszíti, melyen a commedia dell’arte álarcos figurái szállnak a felhős égen át egy közép-európai értelemben vett álomszínház felé és fölé (Panorámakép^{[halott link]}).

A Madách Stúdió 180 fő befogadására alkalmas, saját világítási és hangberendezéssel rendelkezik, nézőtere pedig előadásonként változtatható.

A Tolnay Szalon a Nagyszínház közönségfogadó tereihez szorosan csatlakozik, és két egymásba nyíló helyiségből áll. Nevét az 1998-ban elhunyt művésznő emlékére kapta. Kisebbik termében, ahol Tolnay Klári emlékhely létesült, rendszeresen képzőművészeti kiállítás kerül megrendezésre. Nézőtere 100 fő befogadására alkalmas.

Fontosabb előadások 1999-2004 között:

• 1999. Madách Imre: Az ember tragédiája
• 1999. Boublil-Schönberg: Nyomorultak
• 1999. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
• 2000. Arthur Miller: Alku
• 2000. Frederick Stroppel: Sors bolondjai
• 2000. Michail Sebastian: Névtelen csillag

2001-ben a Madách Kamara művészeti vezetését Mácsai Pál vette át. Az elkövetkező 3 évben – előkészítve a Kamara leválását a Madách Színházról -, a „Kismadách” folytatta azt a hagyományt, amelyet követve repertoárrendszerben, állandó társulattal játszott és színpadi irodalom remekeit állította színpadra.

Fontosabb előadások 2001-2004-ig:

2004 februárjától Szirtes Tamás rendező került a Madách Színház ügyvezető igazgatói székébe. A Madách Színház arculata és műsorpolitikája jelentősen megváltozott. Művészi koncepcióját tekintve folytatta a Macskák 1983-as bemutatójával elkezdődött folyamatot, és repertoárján a színpadi próza jeles művei mellett a világ musical irodalmának legsikeresebb, legszínvonalasabb alkotásait kapnak helyet. Szirtes Tamás megbízatása 2027 január 30-ig szól.^[9]

2004. szeptember 21-én a Madách Kamara felvette az Örkény István Színház nevet, és 2009-ig a Madách Színház gazdasági és szervezeti egységeként, de önálló társulattal és művészi koncepcióval rendelkező repertoárszínházként működött. 2009. október 12-től pedig önállóvá vált az Örkény István Színház.

Fontosabb bemutatók 2004-től:

A színház repertoárrendszerben működik. Egyszerre több nagy musicalt tart műsorán. Ezek a darabok éveken keresztül láthatók, és több százas sorozatot produkálnak.

A bemutatókat hosszú előkészület előzi meg, a szereplők kiválogatás országos méretű meghallgatás útján történik. A bemutatásra kerülő művek döntő többségben, önálló rendezésben, önálló művészi felfogásban, ún. non-replica előadásban kerülnek színre.

A Madách Színház tevékenységét hazai és nemzetközi siker és elismertség övezi. A színház évenként közel 350 előadást tart, mintegy 500 ezer hazai és külföldi néző jelenlétében.

• Színésznők: Almási Éva, Béres Ilona, Bencze Ilona, Csűrös Karola, Dajbukát Ilona, Dajka Margit, Domján Edit, Gombaszögi Ella, Hűvösvölgyi Ildikó, Ilosvay Katalin, Kádár Flóra, Káldi Nóra, Kállay Ilona, Kelemen Éva, Kiss Manyi, Lázár Mária, Lontay Margit, Moór Marianna, Nagy Anna, Pádua Ildikó, Schütz Ila, Sennyei Vera, Simor Erzsi, Soltész Annie, Sulyok Mária, Sunyovszky Szilvia, Szemere Vera, Pásztor Erzsi, Piros Ildikó, Psota Irén, Tolnay Klári, Váradi Hédi, Vass Éva
• Színészek: Ajtay Andor, Avar István, Bakay Lajos, Bálint György, Basilides Zoltán, Bessenyei Ferenc, Bodor Tibor, Darvas Iván, Fillár István, Gábor Miklós, Garics János, Greguss Zoltán, Gyenge Árpád, Hofi Géza, Horváth Ferenc, Horváth Jenő, Haumann Péter, Huszti Péter, Juhász Jácint, Kalocsay Miklós, Kerekes László, Kéry Gyula,Koltai János, Koncz Gábor, Körmendi János, Kőmíves Sándor, Ladányi Ferenc, Lesznek Tibor, Lőte Attila, Márkus László, Mensáros László, Némethy Ferenc, Paudits Béla, Pataky Jenő, Pécsi Sándor, Ráday Imre, Soós Imre, Szabó Sándor, Szerednyey Béla, Szénási Ernő, Tallós Endre, Timár Béla, Timár József, Ujlaky László, Uray Tivadar, Vándor József, Veszelinov András, Victor Gedeon, Zenthe Ferenc, Gálvölgyi János
• Rendezők: Pártos Géza, Pethes György, Pünkösti Andor, Horvai István, Vámos László, Ádám Ottó, Lengyel György, Szirtes Tamás, Kerényi Imre.
• Tervezők: Mialkovszky Erzsébet, Köpeczy Bócz István, Siki Emil, Vágó Nelly ' 'Rományi Nóra' '.

• Igazgató: Szirtes Tamás
• Gazdasági igazgató: Wettstein Tibor
• Produkciós igazgató: Hőnig Zsuzsa
• Zenei vezető: Kocsák Tibor
• Tánckar művészeti vezető: Tihanyi Ákos
• Tánckar vezető: Molnár Ferenc
• Karmesterek: Bolba Tamás, Erős Csaba, Köteles Géza, Makláry László, Oberfrank Péter, Zádori László

• Vándor Pufi-díj, amelyet a színház társulata 1992 júniusában Vándor József (Pufi) halála után az emlékére hozott létre, és amelyet a társulat tagjainak a titkos szavazása alapján ítélnek oda a színház legjobb epizodistájának évente.^[10]

1. ↑ https://madachszinhaz.hu/epulet
2. ↑ (1919. február 28.) „Március 5-ikén”. Pesti Hírlap 41 (51), 4. o. 
3. ↑ Babits Mihály: Karinthy: Holnap reggel | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
4. ↑ (1919. október 18.) „A Madách-színház új kezekben”. Pesti Napló 70 (131), 5. o. 
5. ↑ A veszedelmes ember szinmű 3 felvonásban - írta Korcsmáros Nándor (brit angol nyelven). www.europeana.eu. (Hozzáférés: 2024. január 29.)
6. ↑ (1920. március 6.) „A Madách Színház ügye”. Budapesti Hírlap 40 (57), 8. o. 
7. ↑ Egyes források szerint 1955-ben bontották le.
8. ↑ Az újjá varázsolt teátrum meghatározó, repertoár darabja lett. A bemutató időpontja: 1960. október 28. Rendező: Ádám Ottó. Főszereplők: Uray Tivadar, Pécsi Sándor, Tolnay Klári, Vass Éva, Cs. Németh Lajos
9. ↑ Szirtes Tamás vezetheti tovább a Madách Színházat (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2023. október 16.)
10. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Madách Színház
• A Madách Színház honlapja
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar Színháztörténet 1920–1949
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 11.)

1. ↑ 2017. augusztus 6-i lekérdezés.

• Madách Musical Pályázat